A szervezet szerint az IMF 2004 és 2007 között azért nem volt képes felismerni a válság közeledtét, mivel az intézménynél egyebek között a csoportos gondolkodás (groupthink), a pénzpiaci gondolkodásmódba ágyazottság volt jellemző, és általános volt az a vélekedés, hogy a jelentősebb fejlett gazdaságokban nem valószínűsíthető egy nagyobb pénzpiaci válság. Jelentős szerepet játszott továbbá a gyenge intézményi irányítás és az az intézményi kultúra, ami elriasztotta az alternatív nézeteket.
Az elemzés megállapítja, hogy az IMF felügyeleti tevékenységét a nagyobb pénzügyi intézmények egészségére és ellenállóképességére vonatkozó túlzott magabiztosság jellemezte, az ingatlanpiaci buborék és a pénzpiaci eszközinnovációk miatti kockázatokat pedig nem vette komolyan a valutaalap.
Moises Schwartz, a vizsgálatot végző szervezet igazgatója közleményben mutatott rá, hogy az elemzés célja az IMF felügyeleti tevékenysége hatékonyságának növelése volt, hogy fokozottan legyen képes tagjait figyelmeztetni a világgazdasági kockázatokra. Schwartz ugyanakkor megjegyezte: az IMF már számos lépést tett képességeinek javítása érdekében.
Az IEO konkrét javaslatai között szerepel az IMF egyes testületeinél a felelősségi körök tisztázása, a számonkérhetőség feltételeinek megteremtése, valamint a szervezeten belüli, az aktív krízismegelőzés melletti elkötelezettséget tükröző intézményi kultúra kialakítása. További lépések szükségesek az intézményi struktúra megváltoztatására annak érdekében, hogy nőjön az együttműködés, javuljon a kockázatok megítélése, világosabbak és nyíltabbak legyenek az üzenetek, és őszintébben lehessen beszélni a felelős partnerekkel - hangsúlyozta Schwartz.
Az IMF vezetősége válaszközleményében üdvözölte az IEO jelentését, és hangsúlyozta, hogy előzőleg már elismerte: az alap korábban nem figyelmeztetett a válságról "megfelelő időben, irányított és hatékony módon". Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a közleményben úgy fogalmazott: az elemzés összhangban van az IMF saját értékelésével, és számos javaslatot figyelembe vettek a valutaalapnál elindított reformfolyamatokban.
A vezérigazgató szerint a 2007 óta bevezetett reformok "jelentős javulást eredményezhetnek az előrejelzési tevékenység nyíltságában és pontosságában". A változások között szerepel egy új, korai előrejelzési gyakorlat, a fejlett gazdaságok kitettségének próbája, a kötelező pénzügyi stabilitási felmérés a rendszerjelentőségű országoknál, és az országok feletti, illetve tovagyűrűzést vizsgáló elemzések.
MTI
