Kiemelte: ennek alapján kijelenthető, hogy Magyarországon sikerült megteremteni az árstabilitást, amely szintén hozzájárul a gazdaság már beindult növekedésének fenntartásához. Orbán Gábor hangsúlyozta, hogy a 2013 harmadik negyedévében elért, 1,8 százalékos gazdasági bővülés kedvezőbb, mint amit az elemzők vártak, látható, hogy ez a növekedés az eddigieknél egészségesebb, a tartós növekedést szolgáló gazdasági szerkezetre épül, melyben a háztartások fogyasztásbővülésének és a beruházások emelkedésének is kiemelkedő szerep jut az export mellett.
Orbán Gábor kiemelte: a fogyasztóiár-index az idén több évtizede nem látott alacsony értékeket mutat, amelyben a kormány által több lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentéseknek jelentős szerepe volt. Ismertette: a 2013. januári rezsicsökkentés, amely a gáz, az áram és a távfűtés árát érintette, összességében közel 0,9 százalékponttal csökkentette az inflációt. A júliusi, közműdíjakra vonatkozó intézkedés, amely a csatorna, víz és kéményseprés díjaira vonatkozott, további 0,2 százalékponttal járult ehhez hozzá. Elmondta továbbá, hogy a novembertől életbe lépett rezsicsökkentő intézkedések újabb 0,9 százalékponttal mérsékelték a pénzromlás ütemét.
Kiemelte: ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően évente mintegy 300 milliárd forinttal több pénz maradhat a háztartásoknál. Ez az összeg az éves GDP közel egy százalékát teszi ki, és a lakossági fogyasztás élénkülésében jelentős szerepet játszik.
A GDP-bővülés háromnegyedéves adatával kapcsolatban az államtitkár emlékeztetett arra, hogy legutóbb az OECD és az Európai Bizottság is elismerte a magyar gazdaság teljesítményét, ennek megfelelően korrigálta a Magyarországra vonatkozó korábbi prognózisát, sőt, az Európai Bizottságnak kilenc éve nem volt olyan pozitív előrejelzése Magyarország gazdasági kilátásairól, mint a legutóbb.
Rámutatott: az egészséges szerkezetű növekedés a költségvetési egyensúly megőrzése mellett bontakozik ki. A fegyelmezett államháztartási gazdálkodásnak köszönhetően az elmúlt három és fél évben a költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt maradt és a GDP-arányos államadósság is érdemben csökkent - emelte ki.
Hangoztatta: az államadósság finanszírozási költsége is számottevően csökkent, és az állampapírhozamok szintén rekord alacsony szintre süllyedtek az elmúlt időszakban. Jó esély van arra, hogy a túlzottdeficit-eljárás után a nehezebb finanszírozással járó állami adósságkezelést is maga mögött hagyja az ország - húzta alá Orbán Gábor.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország lakossága már átélt a magas infláció matt nagyon nehéz időszakokat, így a második világháborút követően Magyarország megmaradt gazdaságát szétzúzta a hiperinfláció, később, a 90-s évek közepén a Bokros-csomag nagy mértékben elértéktelenítette a háztartások jövedelmét a 30 százalékot is meghaladó infláció gerjesztésével.
Ennek tükrében is jelentős eredmény, hogy a pénzromlás üteme 38 éve nem látott alacsony szintre csökkent, az alacsony infláció kedvező hatásai már rövid távon is érzékelhetőek - emelte ki az államtitkár.
Emlékeztetett: a mérsékelt áremelkedés támogatja a kiegyensúlyozott növekedést, mivel kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremt a piaci szereplők számára. Az alacsony infláció egyik már látható hatása, hogy az inflációs várakozások is jelentősen mérséklődtek, a gazdasági élet szereplői is tartósan alacsony inflációs környezettel számolnak - tette hozzá.
Rámutatott: az alacsony infláció hozzájárult ahhoz is, hogy a Magyar Nemzeti Bank összhangban az inflációs célrendszerével csökkenthette az alapkamatot. Az irányadó jegybanki kamat csökkentése alacsonyabb hozamkörnyezetet eredményezett, ami kedvezően hat a beruházásokra, ezzel megalapozva az elkövetkező évek növekedését is - mutatott rá.
Kitért arra is, hogy a hozamok csökkenésében a fegyelmezett fiskális politika fontosságát is hangsúlyozni kell. "Azzal, hogy csökkenő pályára állítottuk az államadósságot, mérsékeltük Magyarország pénzügyi sérülékenységét is, ami a kockázati felárak csökkentésén keresztül is támogatta a kamatok csökkenését" - jelentette ki az államtitkár.
MTI
