A miniszterelnök budapesti sajtótájékoztatóján a pénteki brüsszeli Európai Tanács-ülésen történtekkel kapcsolatban leszögezte: Magyarország és a magyar uniós elnökség nem ellenzi az eurózóna tagállamainak közös tanácskozásait és közös döntéseit, sőt örül nekik. Orbán Viktor kijelentette, ez nem a szétesése vagy a szakadása az Európai Uniónak, hanem pusztán az eurózóna tagállamainak erőfeszítése az euró megmentése érdekében.
A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: véleménye szerint az eurózónához való csatlakozás feltételei radikálisan meg fognak változni a tagállamok közti egységes költségvetési politika irányába. Magyarország azonban nem támogathatja az egységes adóharmonizáció felé tett lépéseket, mert azzal elveszne a versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy szerinte a következő 2-3 hónapban a monetáris politika átalakításával létre kell hozni a kormány és az új, kibővülő monetáris tanács között az együttműködés higgadt és hatékony formáját, a mostani ugyanis káros a gazdaságra.
Álláspontja szerint "újra meg kell nyitni" a tavaly ősszel a sajtóban lezajlott vitát Surányi György korábbi és Simor András jelenlegi jegybankelnök között, amely a monetáris politika eszközeiről és céljairól szól. Mint mondta, a monetáris politika "a lassú mozgású sportok közé tartozik", vagyis nyugodtság kell hozzá, nem "rángatással" kezelni. Az inflációs céllal kapcsolatban az MTI által megkérdezett elemzők egyöntetűen azt mondták, pozitív, hogy a kormányfő cáfolta a megemelését.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője azt mondta, kifejezetten pozitív, hogy a kormány nem akarja megemelni az inflációs célt. (Az inflációs cél jelenleg 3 százalék, amit a jegybank és kormány korábban közösen tűzött ki.) Orbán Viktornak a kormány és a közeljövőben felálló új monetáris tanács kapcsolatára vonatkozó kijelentésére kifejtette: jelenleg nincs meg a bizalom a Magyar Nemzeti Bank mostani monetáris tanácsa és a kormány között, a bizalom megléte pedig feltétele a kormány és a monetáris politikát formáló monetáris tanács együttműködésének. Kiemelte ugyanakkor, hogy az új összetételű tanács és a kabinet között meglesz a bizalom.
A Simor-Surányi-vitával kapcsolatos felvetést a vezető elemző úgy értékelte, hogy itt nincs többről szó, mint arról, hogy a miniszterelnök szerint itthon is le kellene folytatni azt a vitát a jegybankok szerepéről, ami külföldön napjainkban is zajlik, nevezetesen azt a szakmai eszmecserét, hogy a jegybankoknak hogyan kívánatos tevékenykedniük a mostani válság idején.
Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint is fontos kijelentés, hogy Orbán Viktor megerősítette: a kormány nem tervezi az inflációs cél megemelését, erről ugyanis több találgatás jelent meg az elmúlt időszakban a sajtóban. Ezt a lépést a piacon nem nézték volna jó szemmel, mert a hitelességet egyértelműen rontotta volna, ezért a híresztelések cáfolata mindenképpen pozitív üzenet a piacok számra, erre akár erősödhet is a forint - mondta az elemző.
Suppan Gergely nem tartja problematikusnak azt sem, hogy a kormányfő nem ígér 2020 előtt eurót, hiszen a legtöbb kelet-európai országban jelenleg fel sem merül a 2019 előtti csatlakozás az eurózónához.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője emlékeztetett: nem először hangzott el az, hogy az euróbevezetésre az évtized vége előtt nem lesz lehetőség. Úgy vélte, amit mondott a miniszterelnök, az reális felmérése a jelenlegi helyzetnek. Egyrészt Magyarország nyilvánvalóan nem érett az euró bevezetésére, és a következő egy-két évben nem is válik azzá. Másrészt az eurózónában olyan irányba mennek a dolgok - és erről beszélt a kormányfő is -, ami egy jóval egységesebb euróövezet irányába terelné a tagállamokat, és ez a költségvetési és adópolitika egységesítését is jelenti. Ebben a tekintetben valóban úgy tűnik, hogy Magyarország érdekei nem esnek egybe azzal, ami megfelel az eurózóna fő gazdaságai, Németország és Franciaország igényeinek - fejtette ki.
Csaba László akadémikus, egyetemi tanár Orbán Viktor kijelentésére úgy reagált: minél előbb be kell vezetni az eurót Magyarországon, lehetőleg 2020 előtt. A miniszterelnök által felvetett 2020. évi euróbevezetés túlságosnak távolinak tűnik.
A közgazdász professzor kijelentette: fontos és előremutató kijelentés a miniszterelnök részéről, hogy hitet tett a 3 százalékos inflációs cél megtartása és az idei államháztartási deficit 3 százalék alá szorítása mellett. Ez, valamint a februári kiigazítási csomag és az államadóság tervezett csökkentése elősegítheti a Magyarország iránti piaci bizalmatlanság eloszlatását.
A monetáris politika eszközrendszeréről, a kamatokról és a forint árfolyamáról nem szerencsés a nyilvánosság előtt vitázni, így a Simor-Surányi-vita újranyitását is inkább szaklapokban, szakmai fórumokon, egyetemi tantermekben kellene lefolytatni - véli Csaba László. Annál is inkább, mivel a Surányi György által felvetett gondolatok a "nem konvencionális gazdaságpolitika" jegyében születtek, és a volt jegybankelnök véleményével szemben a szakma többsége, "úgy kilencven százaléka" fenntartásokat hangoztat - jelezte a professzor.
MTI
