Összességében a költségvetés kiadási oldala a GDP 49,9 százalékát tett ki 2014-ben, és bár a kormány rendre hangoztatja és célként fogalmazta meg az elmúlt években a kiadások csökkentését, a gyakorlatban ezt nem sikerült megvalósítania. 2010-hez képest ugyanis kereken 1 százalékponttal növekedtek a GDP-arányos kiadások, miközben a csehek és a lengyelek 2,6, illetve 3,6 százalékponttal csökkentették az állami kiadásokat, a szlovákoknál pedig 0,6 százalékponttal emelkedtek. Ráadásul míg nálunk a GDP-arányában 49,9 százalék volt a kiadás, addig
- a cseh kormány a GDP 42,6,
- a lengyel 42,1,
- a szlovák pedig 41,6 százalékát költötte el 2014-ben.
Ahogy az az alábbi grafikon alapján is leszűrhető, a visegrádi országok kormányai az önmagukra fordított összegek, az egészségügy és a szociális védelem területén követnek jelentősen eltérő politikát.
(Forrás: mfor.hu)
Nagyon visszafogta a szociális kiadásokat a kormány...
Szembeszökő változás, hogy hiába növekedett a magyar GDP-arányos költségvetési kiadás 2010 és 2014 között, a szociális kiadásokra (pl. nyugdíjak, családtámogatás, munkanélküli ellátások) 1,9 százalékkal kevesebbet fordítottak Orbánék, 15,6 százalékot.
Ráadásul ez meglehetősen szokatlan lépésként értelmezhető a visegrádi országok vonatkozásában is, hiszen a csehek csupán 0,9, a lengyelek 0,4 százalékponttal mérsékelték a kiadásaikat, a szlovákok pedig 7,8 százalékkal növelték. Igaz, a hazai apadás hátterében meghatározó intézkedés volt a munkanélküli ellátások átalakítása, és jelentős szigorítása.
A magyar 15,6 százalékos kiadás a második legalacsonyabb a cseh 13,2 százalék után, ennél többet, 16,1 százalék a lengyel költési arány, a szlovákok pedig a GDP 20 százalékát fordítják erre a célra.
... ellenben magára jóval többet fordít
Miközben a szociális védelmi kiadásokat visszavágta a kormány, jelentősen növekedett az általános közszolgáltatásokra, vagyis egyszerűbben megfogalmazva a saját magára fordított összeg.
Ez 2014-ben a GDP 10,2 százalékát jelentette, vagyis több mint 3000 milliárd forintot. Ezzel a visegrádi négyek közül toronymagasan kiemelkedik a magyar állam, mivel a cseheknél 4,8, a lengyeleknél 5, a szlovákoknál pedig 5,7 százalékos ez az arány a GDP-hez mérten. A látványos különbség azonban nemcsak az állam vízfejűségével magyarázható, hanem olyan technikai dolgok is közrejátszanak, mint a kiemelkedően magas áfa, vagy éppen a kamatkiadások magasabb szintje.
Mivel az állam saját maga részére is vásárol termékeket, szolgáltatásokat, azok áfatartalma növeli a kiadási oldalt - igaz, ezzel párhuzamosan nagyobb áfabevétel is keletkezik, így teljes költségvetési szinten a magas áfa előnye és hátránya nullszaldót eredményez. Nemzetközi összehasonlításban még kiemelkedő is a magyar áfakulcs mértéke, hiszen a szlovákoknál 20 százalékos az áfa, a cseheknél 21, a lengyeleknél pedig 23.
Ami pedig a kamatkiadásokat illeti, mivel a visegrádi országokéhoz viszonyítva közel 1,5-szer nagyobb a GDP-arányos államadósság Magyarországon, értelemszerű a kamatkiadások magasabb volumene is. Az Eurostat adatai szerint 2014-ben
- Magyarországon a GDP arányában 4 százalék volt a kamatkiadás,
- Szlovákiában és Lengyelországban egyaránt 1,9,
- Csehországban pedig 1,3 százalék.
Azonban nemcsak a többi országhoz képest költ sokkal többet magára az Orbán-kormány, de 2010-hez képest is növelte ezt az összeget. GDP-arányosan ugyanis 1,1 százalékponttal növekedtek a kiadások, ezzel szemben a lengyelek ugyanilyen mértékben csökkentették ezt a tételt, a cseheknél és szlovákoknál pedig csupán 0,2 és 0,5 százalékkal növekedtek a kiadások.
Kevésbé lett fontos a közrend, a védelem
A többi kiadási tételt nézve Magyarország költi a legtöbbet gazdasági ügyekre, a GDP 7,4 százalékát, és bár az elmúlt hónapok történései alapján nehezen lehet ezt elhinni, az oktatásra fordított összegek területén sem áll rosszul Magyarország a vizsgált 4 országhoz képest. A GDP 5,2 százalékát fordítjuk erre, akárcsak a csehek, a lengyeleknél 5,3, a szlovákoknál pedig 4,1 százalék ez az arány.
Igen jól állunk ugyanakkor a szabadidő, kultúra, vallás területén elköltött pénzekkel, hiszen erre a célra a GDP 2 százaléka ment el 2014-ben szemben a cseh és lengyel 1,2-1,2, valamint a szlovák 0,9 százalékkal. Ráadásul jelentős növekedés volt ezen a területen, míg a többi ország valamivel csökkentette ilyen célú költekezését, az Orbán-kormány 2010-hez képest 0,6 százalékponttal növelte, amiben vitathatatlanul nagy szerepe van a stadionépítési láznak.
Ám nemcsak ebben, hanem a környezetvédelelmre fordított összegek terén is jól állunk, hiszen 2014-ben a GDP 1,2 százaléka ment el ilyen célra szemben a cseh 1,1, a lengyel 0,9 és a szlovák 0,7 százalékkal. A környezetvédelem növekvő fontossága a kormányzati költésekben is megmutatkozik, 2010-hez képest ugyanis nagyobb összeget fordított erre az állam.
Kevesebb pénzt fordítottak viszont a közrendre és a közbiztonságra, hiszen 2010-hez képest 0,1 százalékponttal 1,9 százalékra csökkent a GDP-arányos kiadás. A lengyel és a szlovák kormány számára ez a funkció nagyobb prioritással él, hiszen a GDP 2,2 és 2,3 százalékát fordítják rá. A védelmi kiadások viszont egyaránt csökkentek a visegrádi országokban, hazánk esetében ez a GDP 0,6 százaléka volt 2014-ben, ugyanakkor 2015-től a migrációs válság és a fokozódó terrorveszély miatt minden bizonnyal ismét többet költenek erre a célre a kormányok.
Székely Sarolta
mfor.hu
