Az unió területén belül senki sem költ többet rekreációra, kultúrára és vallásra az Orbán-kormánynál. Ez az Eurostat frissített adatai szerint 2015-ben a GDP 2,1 százalékára rúgott, vagyis közel 731 milliárd forintra.
Mire költenek a kormányok a rekreáción, kultúrán és valláson belül?
A költségvetési kiadások csoportosítása alapján a következő részkiadásokat szedik össze:
1) Szabadidős és sportszolgáltatások
2) Kulturális szolgáltatások
3) Műsorszolgáltatási és kiadói szolgáltatások
4) Vallási és egyéb közösségi szolgáltatások
5) Szabadidős tevékenységekhez, kultúrához és valláshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztés
6) Egyéb szabadidő, kultúra és vallás.
Tekintve, hogy a kormány az elmúlt években szinte már nagyipari szintre emelte a stadionrekonstrukciókat, uszoda- és tornaterem-építéseket, egyáltalán nem meglepő, hogy az ilyen célú magyar költések kiemelkednek az uniós mezőnyből.
Ebből a szempontból dobogós még mögöttünk Észtország és Dánia, előbbi 2, utóbbi pedig 1,8 százalékkal. A legkevesebbet az írek és a britek költik, a GDP 0,6, illetve 0,7 százalékát fordítják ilyen célokra.
A részletes adatok alapján nálunk egy hajszállal (0,1 százalékponttal), de 2015-ben a kulturális szolgáltatásokra ment el a legtöbb pénz GDP-arányosan (0,6 százalék), szabadidős és sportszolgáltatásokra pedig a GPD 0,5 százaléka. Az észteknél is a dánoknál is a kultura viszi a prímet, viszont a szabadidős és sportszolgáltatásokra nálunk kevesebbet fordítanak.
Egyetlen ország van, amelyik bár nem az unió tagja, de a kontinensük részét képezi és még a magyarnál is többet költenek rekreációra, kultúrára és vallásra. Izlandon a GDP 3,2 százaléka megy el ilyen célra, amiből a legtöbbet, a GDP 1,5 százalékát szabadidős és sportszolgáltatásokra fordítják.
mfor.hu
