Az OTP egy hete tette közzé második negyedéves számait, és az akkor közölt 153 milliárd forintos veszteség már előrevetítette, hogy a teljes magyar bankszektor az egyik legrosszabb félévét hagyta maga mögött. A piac zászlóshajójának számító pénzintézet tetemes vesztesége mögött elsősorban a május végén született bírósági döntés, és az azt követő devizahiteles ügyleteket szabályozó törvény áll.
A bankoknak ugyanis a bíróság szerint vissza kell fizetniük a középárfolyamoktól eltérően számított összegeket (árfolyamrést), ami önmagában százmilliárdos nagyságrendű tétel a bankszektor számára. Ezt azonban jócskán tetézte az, hogy a kormány, illetve az elfogadott törvény szerint a bankok minden "drágítását", így az egyoldalú kamatemeléseket is automatikusan érvénytelennek tekintik, amit jóvá kell írni, illetve vissza kell fizetni az ügyfelek részére. Mindez a legnagyobb hazai banknál 218 milliárd veszteséget okozhat, amit ők az első félévben leírtak.
A magyarországi bankok egy része minden bizonnyal hasonlóan konzervatív megközelítést alkalmazott, hiszen az első negyedév végén a bankszektor összességében még 76 milliárd forint pluszt mutatott ki, ami a második negyedév után összességében közel 279 milliárdos veszteségbe fordult át. A bankok tehát egy negyedév alatt 355 milliárd forint veszteséget értek el.
Ha az eredményeket elemezzük, láthatjuk, hogy a bankok általános üzleti tevékenységéből származó sorok (kamatok, díjbevételek, stb.) esetén közel lineáris növekedést láthattunk, ugyanakkor az "Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés jövőben kötelezettségre” soron óriási ugrás látható. Az eddig ezen a soron szereplő rossz (valószínűsíthetően meg nem térülő) hitelek költségei szerepeltek, az első negyedévben ez 192 milliárdos veszteséget jelentett a bankoknak. Ez az összeg ugrott meg további 376 milliárd forinttal, így a féléves kimutatásban már 568 milliárd forint szerepel már.
Rossz hír a bankok számára, hogy szektorszinten mindez még közel sem fedezi a várható veszteségeket. Noha a bíróság eddig függetlenül ítélkezett a devizahiteles perekben, és várhatóan most is hasonlóképpen tesz, a bankok azonban komoly hendikeppel indulnak a nyári perekben, ahol nekik kell majd bizonyítaniuk, hogy soha nem lépték át a törvényes kereteket. Az augusztus 22-én elkezdődő persorozat végkimenetele kapcsán így nagyobb valószínűsége van annak, hogy a bíróságon a pénzintézetek nem tudnak felülkerekedni, és vissza kell fizetni az egyoldalú szerződésmódosításokból eredő összegeket is.
Mindez pedig az MNB korábbi becslése szerint alaphangon 700 milliárdot jelent majd a szektor számára. Ennek az összegnek ugyanakkor egyelőre csak hozzávetőleg a felét írták le, így talán nem nagy merészség megjósolni, hogy a második félévben is irtózatos mínusszal kell majd szembenéznie a bankoknak.
Az első féléves bukás nagyságrendjét egyébként jól jelzi, hogy a magyar bankszektor egészének a saját tőkéje a félév végén 2925 milliárd forintot tett ki, amelynek majdnem a 10 százaléka volt a féléves veszteség. Még durvább képet kapunk, ha az első negyedév végi 3286 milliárdos saját tőkéhez hasonlítjuk a devizahitelek kapcsán várható 700-900 milliárdos leírást, az ugyanis alaphangon is a bankok saját tőkéjének negyedét fogja kitenni.
mfor.hu
