A tartományoknál és a szövetségi kormánynál hat hónap alatt összesen 277,5 milliárd euró adóbevétel keletkezett a németországi pénzügyminisztérium hétfői jelentése szerint. A növekedés elsősorban a kedvező munkaerő-piaci helyzetnek és a vállalatok jó teljesítményének tulajdonítható. Az üzleti eredmény alapján fizetendő adónemeket tekintve úgy tűnik, a német vállalati szektor nem szenvedi meg az alacsony szintű gazdasági növekedést. A társasági adóból 11,4 milliárd euró bevétel keletkezett, ami 9,3 százalékos növekedés 2012 első félévéhez képest.
Személyi jövedelemadóból (szja) 75,3 milliárd euró folyt be, 7,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedés a foglalkoztatottság bővülésére és a béremelésekre vezethető vissza. Az utóbbi tényező jelentőségét mutatja, hogy júniusban, amikor általában életbe lépnek a bértárgyalásokon kötött megállapodások, 8,7 százalékkal nőtt az szja-bevétel.
Az szja az állam második számú bevételi forrása. Az első az általános forgalmi adó (áfa), amelyből 96,3 milliárd euró bevétel keletkezett hat hónap alatt. Ez csupán 0,8 százalékos növekedés, ami gyenge fogyasztást jelez. A pénzügyminisztérium szerint a második félévben a béremelések nyomán a fogyasztás is bővül majd.
A német hazai össztermék (GDP) az év első három hónapjában csak 0,1 százalékkal bővült. A második negyedévben elemzői becslések szerint 0,6 százalékra gyorsult a növekedés üteme, a harmadik negyedévben viszont várhatóan 0,4 százalékra lassul. Tavaly 0,7 százalékkal nőt a német GDP.
Az adóterhelés évek óta emelkedik Németországban. Tavaly az adóbevételek a GDP 22,7 százalékát tették ki. Ez az arány 2010-ben még 22 százalék alatt volt, 2016-ra pedig várhatóan eléri a 23 százalékot. Az adókat és a társadalombiztosítási hozzájárulásokat együttvéve a terhelés még nagyobb, megközelíti a GDP 40 százalékát, amivel Németország az unós mezőny első harmadában foglal helyet.
Egy átlagos, négyfős, kétgyermekes család évente átlagosan mintegy 30 ezer euró adót fizet. Az szja-rendszer erősen progresszív, az idén várhatóan a teljes szja-bevétel 53,9 százalékát fizeti be a legjobban kereső 10 százalék, azaz a legfelső jövedelmi réteg a Handelsblatt című üzleti lap összeállítása szerint.
Az adórendszert a németek nagyjából fele tartja igazságosnak, ami jelentős javulás a 10 évvel ezelőtti helyzethez képest, amikor a lakosság 78 százaléka igazságtalannak tartotta a rendszert. A szeptemberi országos parlamenti választásra készülő pártok mind azt ígérik, hogy igazságosabbá teszik a rendszert. A Zöldek választási programjában például 234-szer szerepel a társadalmi igazságosság kifejezés, a szociáldemokratákéban pedig 141-szer - írta a Handelsblatt.
MTI
