Az EU-tagországok állam- és kormányfői találkozójának első napját követően - az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnökkel közösen tartott - sajtótájékoztatóján a portugál politikus megerősítette: a nemzeti kivezetési stratégiák többnyire 2011-ben kezdődnek, és a 2011-2020 közti uniós versenyképességi program jól kiegészíti majd őket.
A bizottsági elnök azt is bejelentette, hogy februárban a kormányfők - Herman Van Rompuy uniós elnök kezdeményezésére - várhatóan soron kívüli csúcstalálkozón vitatják meg a versenyképességi programot, amelynek főbb kereteire a brüsszeli bizottság nemrégiben már javaslatot tett.
A válság következményeinek elhárítása, valamint a versenyképességi és növekedési program kiemelt prioritása az uniót januártól másfél éven át elnöklő triónak, azaz Spanyolországnak, Belgiumnak és Magyarországnak is.
Reinfeldt az újságírók előtt külön is üdvözölte, hogy a napokban megszületett az uniós döntés a pénzügyi piacok közös felügyeleti rendszeréről. Mint mondta, a makro- és mikroszintű felügyelet létrehozása fontos része annak, amit az EU a nemzetközi pénzügyi válságból tanult.
A közös felügyelet megteremtésének egyik kezdeményezője Magyarország volt. Barroso a sajtótájékoztatón bizonyosságát fejezte ki, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő Görögország felülemelkedik jelenlegi problémáin.
Megerősítette, hogy a görög kormány eltökélt a nehéz kihívások leküzdése mellett, és Jeórjiosz Papandreu kormányfő jelentős reformokat jelentett be a mostani csúcstalálkozón. Mint mondta, jó irányba mutat a november végén elfogadott jövő évi költségvetés is.
A brüsszeli tanácskozás előtt nyilatkozva Papandreu a tervezett intézkedések között sorolta fel az állami szektor korszerűsítését, a korrupció és a feketegazdaság elleni fellépés szigorítását, valamint a költségvetési deficit csökkentését.
MTI/Menedzsment Fórum
