A pénzügyminiszter az MTI-nek adott interjúban értelmezhetetlennek nevezte Matolcsy György bejelentését egy új költségvetés július elsejei hatálybalépéséről. Azt mondta: ha az új kormány új büdzsét állít össze, arra leghamarabb szeptember-októberben kerülhet sor. A Fidesz gazdaságpolitikusa által ismertetett új évközi adócsökkentésről pedig úgy vélte: éppen egy ilyen lépés növelhetné a hiányt és az államadósságot, amelyet nem fogadnának el a piacok, így ennek hatása jelentős károkat okozna az országnak. Emelkednének az állampapírhozamok és jelentősen gyengülhetne a forint is - sorolta. Emlékeztetett rá: ezek a hatások már jelentkeztek a görög államadósság visszaminősítése miatt is, "könnyen elképzelhető, hogy mi történne, ha Magyarország megint hitelből kezdene költeni".
Az ellenzék a bürokrácia leépítését nevezi meg a jövő évi adócsökkentés egyik forrásaként, amit Oszkó Péter tévedésnek tart. A bürokrácia leépítése nem a költségvetés, hanem a vállalkozások kiadásait csökkenti, nem növeli a költségvetési bevételeket - figyelmeztetett. A bürokrácia csökkentése folyamatban van, annak folytatása már elsősorban a helyi hatósági szinteken lehet kívánatos, de még ha az további intézmények szűkítésével, megszüntetésével járna is, csak egy-másfél év múlva jelenthet többletforrást, jövőre csak a kiadásokat növelnék az ezzel járó feladatok és az elbocsátások miatti végkielégítések.
A 2010-es büdzsé szigorú, konzervatív tervezésen alapul és végrehajtásával elérhető a 3,8 százalékos eredményszemléletű államháztartási hiánycél - szögezte le ismét. "Mindaddig, amíg valaki szándékosan fel nem rúgja a költségvetést" - tette hozzá. Szakmai műhelyek elismerik, hogy a jövő évi hiánycél tartható, ezt csak a politika vitatja, és éppen az ellenzéki elképzelések növelnék a hiányt - mondta. Ide sorolta az állami vállalatok feltétel nélküli, "ész nélküli" adósságkonszolidációját.
"Félő, hogy a Fidesz kommunikációja azt célozza, hogy a mostani, meglehetősen fegyelmezett, és nyílt kártyákkal játszó kormány számlájára írják majd utólag a nagyobb hiányt, és ennek árán valósítsák meg a gazdaságilag egyébként nem túl ésszerű célkitűzéseket" - fejtette ki. Az ellenzéki elképzelések végrehajtására Oszkó Péter szerint a magyar gazdaság adottságai nem teremtenek lehetőséget, a gazdaságilag nem megalapozott, pénzügytechnikailag is hamis érvekre épülő programot pedig meglehetősen rossz néven venné az országtól a piac.
Annál is inkább, mivel a Pénzügyminisztérium tervei szerint a jövő év első felében kerülhet sor újabb államkötvény kibocsátásra külföldön, amivel az ország ismét bizonyíthatja, hogy képes finanszírozni magát.
Felhívta a figyelmet arra is: a társadalompolitikai feszültségek okozója nem a költségvetés, hanem a válság, és éppen a büdzsé hivatott enyhíteni azokat, a forráshiány megfelelő elosztásával. Példaként sorolta, hogy a jövőre 1.000 milliárddal mérséklődő bevételek ellenére sem csökken az egészségügy forrása, emellett az ideihez képest több pénzhez jut a rendvédelem, valamint a foglalkoztatás ösztönzése.
Az elkölthető tartalék az idei felhasznált 32 milliárdról 57 milliárdra nő. A teljes tartalék 2010-ben 206 milliárd forint, ezt még 0,9 százalékos GDP csökkenés mellett rögzítette a büdzsé. Ehhez képest javult a helyzet: ma már 0,6 százalékos visszaesésre számít a kormány, de vannak optimistább elemzői vélemények is. Ez pedig plusz mozgásteret jelenthet jövőre - jegyezte meg. A bevételek felül és a kiadások alultervezését illető ellenzéki kritikát cáfolta Oszkó Péter, véleménye szerint ezek az állítások igaztalanok.
MTI/Menedzsment Fórum
