3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A költségvetés idei 205 milliárd forintos tartalékából 188 milliárd, azaz 91 százalék a következő kormány rendelkezésére áll - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter szerdai délutáni tájékoztatóján, ahol Szijjártó Péternek, a Fidesz elnöki stábja vezetőjének kora délutáni sajtótájékoztatójára reagált.

A 100 milliárd forintos stabilitási tartalék és az 50 milliárdos kamatkockázati tartalék teljes egészében érintetlen, az 55 milliárdos általános tartaléknak pedig csak az időarányos részét költötte el a kormány - közölte a Pénzügyminiszter.

Szijjártó Péter a negyedéves költségvetési adatokat kommentálva azt mondta, hogy a jelenlegi kormány kiüríti a kasszát a következő kabinet hivatalba lépéséig. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára előzőleg bejelentette, hogy május végére 719,4 milliárd forint államháztartási hiány várható, az éves deficit 81,9 százaléka. A jelenlegi kormány megközelítőleg az éves várható hiány olyan százalékában, azaz 82 százalékban adja át a büdzsét a következő kormánynak, ahogy azt annak idején az Orbán-kormány adta át utódjának - jelezte Oszkó Péter. Hozzátette azt is, van egy különbség 2002 és 2010 között, ma válság van és ebből kell kivezetni az országot.

"A jelenlegi kormány a költségvetés terén mindent megtesz annak érdekében, hogy a következő kormány számára a lehető legnagyobb tartalék maradjon, és a legnagyobb mozgástér álljon rendelkezésre. Ezért nem tartom úriemberhez méltó magatartásnak, hogy azt mondják: mindent felégettünk magunk mögött, mert éppen ezzel ellenkező történik" - fogalmazott a pénzügyminiszter.

Bár a szerda délelőtt közölt költségvetési adatok pénzügyi szemléletűek, azaz az önkormányzatok várható egyenlegét nem tartalmazzák, a Pénzügyminisztérium eredményszemléletű előrejelzése, ami idén a GDP 3,8 százalékos hiányát tartalmazza, már figyelembe vette az önkormányzatok hiányát - azaz a maastrichti kritériumok szerint készült - magyarázta a pénzügyminiszter. Ez azt jelenti, hogy 2009-ben az önkormányzatok hiánya a GDP 0,3 százalékával, idén pedig 0,7 százalékával lesz egyenlő - tette hozzá, kiegészítve azzal, hogy az önkormányzatok gazdálkodását a kormány kevéssé képes befolyásolni.

Kérdésre válaszolva Oszkó Péter elmondta: az állami vállalatok adóssága sok év alatt halmozódott fel, s első feladat a további adósság megakadályozása. Ezért 2010-ben olyan pályára kell állítani a társaságokat, amely nem terheli tovább a költségvetést és az országot.

Oszkó Péter véleménye szerint a meglévő adósságot lehetőleg a vállalatoknak maguknak kellene kigazdálkodniuk, s amennyiben ez nem lehetséges, akkor a költségvetés kénytelen lesz segítséget adni, de csak akkor, amikor a költségvetési mozgástér erre lehetőséget nyújt. "Ha ezt 2010-ben tenné meg a költségvetés, akkor ez mesterségesen növelné meg a hiányt, nem kényszerítené szigorú gazdálkodásra a vállalatokat, s azt az üzenetet hordozná, hogy szabad adósságot felhalmozni, hiszen annak terhét feltétel nélkül átvállalja majd a költségvetés" - hangsúlyozta a pénzügyminiszter, aki úgy vélte, hogy politikai érdekeken kívül semmilyen racionális, pénzügyi, gazdasági érv nem szól az adósságok idei konszolidálása mellett.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!