2010. április 15. 06:46

A költségvetés idei 205 milliárd forintos tartalékából 188 milliárd, azaz 91 százalék a következő kormány rendelkezésére áll - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter szerdai délutáni tájékoztatóján, ahol Szijjártó Péternek, a Fidesz elnöki stábja vezetőjének kora délutáni sajtótájékoztatójára reagált.

A 100 milliárd forintos stabilitási tartalék és az 50 milliárdos kamatkockázati tartalék teljes egészében érintetlen, az 55 milliárdos általános tartaléknak pedig csak az időarányos részét költötte el a kormány - közölte a Pénzügyminiszter.

Szijjártó Péter a negyedéves költségvetési adatokat kommentálva azt mondta, hogy a jelenlegi kormány kiüríti a kasszát a következő kabinet hivatalba lépéséig. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára előzőleg bejelentette, hogy május végére 719,4 milliárd forint államháztartási hiány várható, az éves deficit 81,9 százaléka. A jelenlegi kormány megközelítőleg az éves várható hiány olyan százalékában, azaz 82 százalékban adja át a büdzsét a következő kormánynak, ahogy azt annak idején az Orbán-kormány adta át utódjának - jelezte Oszkó Péter. Hozzátette azt is, van egy különbség 2002 és 2010 között, ma válság van és ebből kell kivezetni az országot.

"A jelenlegi kormány a költségvetés terén mindent megtesz annak érdekében, hogy a következő kormány számára a lehető legnagyobb tartalék maradjon, és a legnagyobb mozgástér álljon rendelkezésre. Ezért nem tartom úriemberhez méltó magatartásnak, hogy azt mondják: mindent felégettünk magunk mögött, mert éppen ezzel ellenkező történik" - fogalmazott a pénzügyminiszter.

Bár a szerda délelőtt közölt költségvetési adatok pénzügyi szemléletűek, azaz az önkormányzatok várható egyenlegét nem tartalmazzák, a Pénzügyminisztérium eredményszemléletű előrejelzése, ami idén a GDP 3,8 százalékos hiányát tartalmazza, már figyelembe vette az önkormányzatok hiányát - azaz a maastrichti kritériumok szerint készült - magyarázta a pénzügyminiszter. Ez azt jelenti, hogy 2009-ben az önkormányzatok hiánya a GDP 0,3 százalékával, idén pedig 0,7 százalékával lesz egyenlő - tette hozzá, kiegészítve azzal, hogy az önkormányzatok gazdálkodását a kormány kevéssé képes befolyásolni.

Kérdésre válaszolva Oszkó Péter elmondta: az állami vállalatok adóssága sok év alatt halmozódott fel, s első feladat a további adósság megakadályozása. Ezért 2010-ben olyan pályára kell állítani a társaságokat, amely nem terheli tovább a költségvetést és az országot.

Oszkó Péter véleménye szerint a meglévő adósságot lehetőleg a vállalatoknak maguknak kellene kigazdálkodniuk, s amennyiben ez nem lehetséges, akkor a költségvetés kénytelen lesz segítséget adni, de csak akkor, amikor a költségvetési mozgástér erre lehetőséget nyújt. "Ha ezt 2010-ben tenné meg a költségvetés, akkor ez mesterségesen növelné meg a hiányt, nem kényszerítené szigorú gazdálkodásra a vállalatokat, s azt az üzenetet hordozná, hogy szabad adósságot felhalmozni, hiszen annak terhét feltétel nélkül átvállalja majd a költségvetés" - hangsúlyozta a pénzügyminiszter, aki úgy vélte, hogy politikai érdekeken kívül semmilyen racionális, pénzügyi, gazdasági érv nem szól az adósságok idei konszolidálása mellett.

MTI