A legnagyobb mértékben sújtott országok között található Lettország (26 százalék), Románia (23), Bulgária (21), Görögország, Spanyolország és Litvánia (20-20). Magyarország 12 százalékkal a lista másik végén áll a legalacsonyabb rátájú Csehország (9 százalék), valamint Hollandia és Szlovákia (11-11) mögött, Ausztria, Dánia, Svédország és Szlovénia társaságában.
Az Eurostat abból az alkalomból készítette a statisztikát, hogy idén a szegénység és a társadalmi kizárás elleni évet tartják az EU-ban.
A szegénységi küszöb minden EU-tagállamban változó, és a hivatal azt is megjegyzi, hogy relatív, az egyes országokat saját életszínvonalukhoz hasonlító arányokról van szó.
Az adatokból kiderül, hogy a tagországok túlnyomó többségében a gyermekek nagyobb arányban élnek szegénységben, mint a lakosság átlaga. Romániában 33, Bulgáriában 26 százalék az arány a gyermekek körében, Magyarország pontosan az uniós átlagot képviseli 20 százalékkal.
Hazánkban a 65 év fölöttiek mindössze 4 százaléka él a szegénység fenyegetettségében, ez a legkisebb arány az EU-ban. A munkával rendelkezők, alkalmazottak között a szegények uniós átlaga 8 százalék, Magyarország 5 százalékkal itt is a lista végén helyezkedik el a 4 százalékos Csehország mögött.
Külön vizsgálta az uniós hivatal a szegénység néhány fokmérőjét. Kiderült, hogy átlagosan a lakosság 37 százaléka (Magyarországon 67) nem engedhet meg magának egyhetes vidéki vagy külföldi nyaralást, 10 százalék (Magyarországon ugyancsak 10) nem tud a szükséges mértékben fűteni, 9 százalék (Magyarországon 26) hetente legfeljebb kétszer ehet húst a szegénység miatt, 9 százaléknak (Magyarországon 20) nem telik autóra.
MTI/Menedzsment Fórum
