"A munkát még nem fejeztük be, egész sor problémát meg kell még oldani" - jelentette ki Angela Merkel német kancellár, míg az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportját is képviselő, luxemburgi Jean-Claude Juncker úgy fogalmazott: azt várja a találkozótól, hogy - bár nem rendez minden részkérdést - hatékony döntéseket hoz, és egyértelműen meghatározza a követendő irányvonalat.
Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök Brüsszelben úgy vélekedett, hogy a mostani találkozó tétje az euró megmentése mellett olyan uniós értékek megóvása is, mint a nemzetek közti együttműködés, a társadalmi összetartás, a szolidaritás.
Az ülés előtt kiszivárogtatott nyilatkozattervezet azt sugallja, hogy az egyik fontos kérdésben, az érintett uniós bankok feltőkésítésének főbb elemeiben a tagországok vezetői már egyetértenek. Ezek közül többről - például a 9 százalékos minimális tőkemegfelelési mutató eléréséről, illetve a 100-110 milliárd euró körüli nagyságrendről már vasárnap kompromisszum körvonalazódott köztük.
A most tárgyalt, talán legfontosabb téma a nehéz helyzetbe került, eladósodott országok anyagi támogatására is szolgáló Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kibővítése. A helyszínen előzetesen keringő információk szerint ennek pontos méretéről most nem születhet döntés, csak azt követően, hogy az euróövezeti szakemberek tárgyaltak a lehetséges befektetőkkel.
Az emlegetett megoldások között szerepel, hogy az EFSF a bajba jutott euróövezeti államok által újonnan kibocsátott kötvények értékére garanciát vállalna, beleértve bizonyos mértékű veszteséget is. Várhatóan megteremtik annak lehetőségét is, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és egyes, az eurózónán kívül államok is befektethessenek az alapba.
MTI
