Magyarország nem egy ország
Nemhogy európai, de még magyar bérunió sincs - mondta Bod Péter Ákos, a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai rendezvényén. Pedig Fehérgyarmaton teljesen más az életszínvonal, mint Sopronban, és még a Mol is annak tudatában árazza az üzemanyagot, hogy tudja, Magyarország nem egy ország.
Hasonló megosztottság jellemzi hazánkat a termelékenység területén is, hiszen egy nagy cég egy alkalmazottra jutó termelékenysége háromszor nagyobb, mint egy 10 főnél kisebb cégnél. Ráadásul hiába nőtt a gazdaság, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság is, 2010-es bázison a hazai termelékenység csak egy helyben toporog. Így pedig nehéz tartós bérfelzárkóztatást elérni.
Mit tehetne ilyen helyzetben a gazdaságpolitika? Vagyis mit nem kellene tennie? Egyrészt biztosítania kellene a rugalmas lakásbérleti rendszert, a területi eltérésekben, a munkaerő kötöttségében szerepet játszhat a lakáspolitika is, mely jelenleg az ingatlanok tulajdonlását támogatja elsősorban. Az oktatás területén figyelni kellene a tanulás képességére is, ahelyett, hogy olyan praktikus készségeket tanítanak, melyek a jelenlegi munkaerőhiány gyors feloldását ígérik. És Bod Péter Ákos szerint fontos lenne az is, hogy a gazdaságpolitika ne ártson, a törvények kiszámíthatatlansága ugyanis fékezi a termelékenységnövelő beruházásokat.
Az államnak példát kellene mutatnia!
Csak azok az országok tudnak magasabb bért fizetni, ahol magasabb a termelékenység. Utóbbi alakulásától hosszabb távon nem tudnak elszakadni a fizetések - ezt már Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója mondta.
Magyarország egyik legnagyobb problémája, hogy egy szétszakadt ország: a tulajdonosi kör és a vállalati méret szerint is. A belföldi tulajdonú vállalatok minden méretkategóriában a nemzetgazdsági átlag alatti termelékenységet mutatnak, a külföldi tulajdonúak pedig átlag felettit. Csak a feldolgozóipart nézve meg érdekesebb a helyzet, hiszen a belföldi és külföldi tulajdonú cégek termelékenysége minden méretkategóriában átlag alatti, egyedül a külföldi tulajdonú nagycégek tudnak átlag feletti termelékenységet produkálni.
Ilyen helyzetben nehéz bérfelzárkóztatásról beszélni, főleg úgy, hogy a magyar gazdaság teljesítménye és felzárkózása sem annyira látványos, mint amennyire büszke arra a kormányzat. 2010-es bázison ugyanis a lengyel és a román gazdaság sokkal robusztusabb növekedési ütemet diktált. Ráadásul, ha Románia a következő időszakban is tartja ezt a tempót, 8-10 éven belül meg fogja előzni Magyarországot - figyelmeztetett Palócz Éva.
A fejlődés mellett egyéb gondok is nehezítik a termelékenységnövelő beruházásokat, közülük is egyre égetőbb a munkaerő hiánya, valamint a rendelkezésre álló munkaerő minősége, ám még ennél is több cég jelölte meg a Kopint-Tárki által készített felmérésben akadályozó tényezőként a magas adóéket.
Kapcsolódó cikk:
Nincs, aki jobban sarcolná a szegényeket Orbánéknál
A magas adóterhelést kellene az államnak csökkentenie, valamint a saját alkalmazottain keresztül kellene példát mutatni a bérrendezés terén ahelyett, hogy a vállalkozások bérkérdéseivel foglalkozik - mondta Palócz. A Kopint-Tárki vezérigazgatója megjegyezte: a kormány a minimálbér és garantált bérminimum emelését is túllőtte, kommunikációs szinten főleg. Ez a siker ugyanis nem a kormánynak, hanem a vállalkozásoknak köszönhető, ők viselik a legnagyobb terhét. A garantált bérminimum teljes költsége 33 ezer forinttal emelkedett, melyből 21 kerül a dolgozóhoz, a maradék pedig a NAV-hoz.
mfor.hu
