A költségvetés korrekciójára azért van szükség, mert az elfogadott költségvetésben az inflációt túl alacsonyra, a gazdasági növekedést pedig túl magasra tervezték. A 4,5 százalékos idei infláció már eredetileg is túlbecsültnek tűnt, azonban a mínusz 0,9 százalékos GDP akkor még nem volt nagyon messze a valóságtól.
250 milliárdnál is több hiányozhat
Mára azonban kiderült, hogy a recesszió sokkal mélyebb lesz a vártnál, és most a Pénzügyminisztérium szerint mintegy 200-250 milliárd forint hiányzik a tervezett költségvetési hiány betartásához. Palócz Éva szerint a Kopint-Tárki ennél is nagyobb különbséget becsül.
Amikor a kormányzat szembesült azzal, hogy a makrofolyamatok másképp fognak alakulni a tervezettnél, elkezdte keresni a terven felüli 250 milliárd forintos hiány megoldásának módját. A hiány 2,6 százalékon tartásának célját szolgálja mintegy 50 milliárd forint befagyasztása az államháztartási kiadásokból, illetve a minisztériumok költségvetésének 60 milliárdos csökkentése.
Az adóátrendezésnek elvben nem az idei hiány csökkentése, hanem a gazdasági növekedés dinamizálása a célja. A Kopint-Tárki első embere szerint azonban félő, hogy a kettő összemosódik, és mégiscsak részben az adóemelés fogja finanszírozni a plusz hiány eltüntetését.
Problémás lehet az szja évközbeni módosítása
A bejelentett adóátalakítás egyik eleme az áfa húsz százalékos kulcsának 22 vagy 23 százalékra emelése. Palócz Éva emlékeztetett arra, hogy évközbeni áfa-emelésre a 90-es évek elején már volt példa. Tehát ennek technikailag semmi akadálya sincs, és kivitelezhető a járulékok évközi változtatása is, viszont a személyi jövedelemadó (szja) módosítása szerinte meglehetősen nehéz lenne. Ez azért problematikus, mivel éves jövedelem után adózunk, és ha például áprilisban csökkenne az szja, akkor rengetegen mutatnák ki, hogy az év elején semmiféle jövedelmük nem volt.
A tervezett járulékcsökkentés célja tompítani a válság hatásait azáltal, hogy mérsékli a vállalkozások terheit. Ez hosszabb távon ösztönzi a gyorsabb gazdasági növekedést, teszi hozzá a szakember.
Nincs átgondolt kiadáscsökkentés
Szerinte azonban fájóan hiányzik a gazdaságpolitikából a legfontosabb elem, az államháztartási kiadások átgondolt és következetes csökkentése. Az a 250 milliárd forint, amit innen-onnan nagy nehezen összeszedünk, csak az idei gondokat oldhatja meg. Hosszabb távon csak a kiadások lefaragásával, nem pedig az adók ide-oda tologatásával érhetünk el eredményt. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a feltörekvő országok közül egyik sem tudott gyors növekedést megvalósítani olyan óriási újraelosztás mellett, mint ami nálunk van, figyelmeztet Palócz Éva.
Az ilyen típusú adóátrendeződések rövid távon alig fejtik ki hatásukat, és nem is ez a céljuk. Sokkal inkább az, hogy a cégek beruházzanak, foglalkoztassanak embereket, tehát mindenképp jó döntés a munkavállalói terhek csökkentése. A jövő év is nehéz lesz, és akkor a mostani döntések már némileg javíthatnak a kilátásokon.
Arra is rá kell ébredni, hogy az évek óta folytatott osztogatásos gazdaságpolitika nem vált be – azaz hogy mindenkinek adunk valamit, aki nagyon követelődzik, vagy jelentős a lobbyereje. Mára ez oda vezetett, hogy a visegrádi országok között nálunk lesz a legmélyebb a recesszió, emeli ki a szakember.
Szerinte ebben semmi meglepő sincs, hiszen már jó néhány éve jelentős növekedési ütemkülönbség volt köztünk és szomszédaink között. Amikor ezek az országok 5-7 százalékkal nőttek, akkor nálunk 1-2 százalék volt a bővülés. Tehát semmi drámai fordulat nem történt, megmaradt a növekedési ütemkülönbség. Korábban könnyebb volt ezt elviselni, mert még mi is gyarapodtunk - legalább szerény mértékben. Most viszont a többi ország növekszik - ha lassabban is -, Magyarország azonban zsugorodik.
Mekkorát esik a GDP idén?
A Kopint-Tárki jelenleg két százalékos visszaesést jósol 2009-re, de nem zárható ki, hogy ennél nagyobb lesz a visszaesés, hívta fel a figyelmet Palócz Éva. Hozzátette azonban, hogy jelenleg egyetlen elemző sem tud megalapozott előrejelzést adni, mivel a GDP egyetlen komponense sem prognosztizálható. Csak azt lehet tudni, milyen irányba mennek a dolgok. Így például a beruházások biztosan csökkenni fognak – azt már nehéz megmondani, mennyivel.
Ha a visszaesés 2,5 százaléknál is nagyobb lesz, akkor még nagyobb mértékben kell a kiadásokat csökkenteni, hogy a hiánycélt tartani tudjuk, különben veszélybe kerül az államadósság finanszírozhatósága. Azonban ha mérsékeljük a kiadásokat, akkor rövid távon még mélyebb lesz a recesszió, ami még alacsonyabb növekedéshez vezet. Tehát benne vagyunk egy ördögi körben, amiből nagyon nehéz kikecmeregni, emelte ki a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
Úgy véli, a nemzetközi megítélésünk sem igazán jó. Ez különösen sújt bennünket, mivel összezsugorodott az a nemzetközi tőke mennyiség, amely a világban befektetési lehetőséget keres. Ezért arányaiban kevesebb marad nekünk - az amerikai gazdaság például óriási pénzeket szív el, amikor az ottani kormányzat hatalmas hiteleket vesz fel különböző gazdaságélénkítő csomagokra.
Forintgyengülés: bizalmatlanok a befektetők
Az elmúlt hetek kurrens témája a forint folyamatos gyengélkedése. Palócz Éva szerint ez elsősorban annak a függvénye, mekkora kereslet van a forintra, ez pedig elsősorban a beáramló tőke mennyiségén múlik. Szerinte ebben a kamatpolitikának lényegében nincsen mozgástere, mivel egyáltalán nem biztos, hogy a mainál is magasabb kamatokkal több tőkét lehetne becsalogatni. A tőkebeáramlás befagyásának az oka ugyanis elsősorban a külföldi befektetők óvatossága és bizalmatlansága. Másrészt egy esetleges kamatemelés tovább rontaná a gazdasági amúgy is rossz kilátásait, teszi hozzá.
A szakember úgy véli, a magyar gazdaság iránti gyanakvás elsősorban a lassú növekedésből és a magas államadósságból fakad. Az államadósságon rövid távon nem lehet segíteni, a gazdaság növekedésén is csak mérsékelten. Utóbbi alapfeltétele a kiadáscsökkentés, amely a vállalkozói adóterhek mérséklésének lehetőségét alapozhatná meg.
Az Európai Unióban is kimagasló költségvetési kiadási szint lefaragása azt jelezné, hogy a kormány a gazdaság dinamizálása felé akar elmozdulni az osztogatás helyett. Ez növelné a magyar gazdaság iránti bizalmat, amennyiben a külföldi befektetők azt fenntarthatónak ítélik.
Az államadósság gyors csökkentésére van szükség
Palócz Éva emlékeztetett arra is, hogy az államadósság már évek óta jelentős kockázatot jelent. A pénzügyi válság kitöréséig a külföldi befektetők gond nélkül finanszírozták a magyar államadósságot és folyóhiányt, ami azt a benyomást kelthette, hogy nincsenek külső finanszírozási korlátok. Most megváltozott a helyzet, ezért nincs más lehetőség, mint nagyon gyorsan megindítani az államadósság csökkentésének folyamatát, hangsúlyozza a szakember.
A kamatfizetések nélküli elsődleges egyenleg most már enyhén szufficites, de úgy tűnik, hogy ennél sokkal nagyobb hiánylefaragásra volna szükség. Olyan országok, mint Belgium vagy Olaszország, amelyek a 90-es évek elején Magyarországhoz hasonló horrormutatványokat vittek végbe, jellemzően öt százalék körüli elsődleges többlettel rendelkeznek. Ez nagyon sok erőforrást szív ki a gazdaságukból, de nincs más lehetőségük a korábbi bűnök következményei miatt, emelte ki végezetül Palócz Éva.
Varga M István
Menedzsment Fórum
