Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója elmondta: a 2008-as pénzügyi válság abban különbözött a korábbi válságoktól, hogy a kicsi, nyitott gazdaságok nem "exportálhatták ki" magukat a válságból, mivel minden ország hasonló kihívással szembesült. Rámutatott: a magyar kormány felismerte, hogy növekedés nélkül nem lehet kilábalni a válságból, így gazdasági növekedést kellett elérni.
Magyarország korábban magas, a bruttó hazai termék (GDP) 80 százalékát kitevő államadósságot halmozott fel, aminek csökkentésére innovatív, nem konvencionális megközelítéseket kellett alkalmazni - mondta. Emellett a magas adókulcs és alacsony foglalkoztatottság miatt adócsökkentésre is szükség volt, és Magyarország elsősorban a munkát terhelő adókat csökkentette a foglalkoztatás fellendítésére.
Felidézte, hogy a költségvetés először 2011-ben mutatott többletet, köszönhetően a nyugdíjreformnak. Magyarországnak 2013-ban sikerült kikerülnie az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól a gazdasági növekedés és a makrogazdasági egyensúly együttes megteremtésével - tette hozzá. Az államadósság 2015. végén 76 százalékon állt, ez mostantól lényegesebben kell, hogy csökkenjen - mondta. A devizaadósság aránya a korábbi 50 százalékról 30 százalék közelébe esett vissza, amit az MNB önfinanszírozási programja nagy mértékben segített. Az MNB-nek jelenleg olyan az alapkamata, amit néhány éve senki sem tudott volna elképzelni; a monetáris tanács úgy gondolja, ezt a szintet legalább 2017 végéig fenn kell tartani - jelentette ki.
Palotai Dániel beszámolt arról, hogy az MNB-nek sikerült nyereségesen működnie anélkül, hogy veszélybe került volna az inflációs cél, és sikerült elkerülnie, hogy a központi költségvetés segítségére szoruljon.
A piac elismeri a magyar gazdaság teljesítményét, azonban a nemzetközi hitelminősítők még nem - mondta. Az elmúlt években fordulat következett be, a magyar gazdasági növekedés végig túlszárnyalta az Európai Unió átlagát, amit a jegybank ügyvezetője reményei szerint továbbra is fenn tudnak tartani. A minősítőknek is figyelembe kellene venni a realitásokat - szögezte le.
Niels Thygesen, a Koppenhágai Egyetem professzora szerint a 90-es évek elején a politikai döntéshozók a leginkább megfelelő időben határoztak arról, hogy létre kell hozni a monetáris uniót. Rámutatott: ugyan nagy volt a bizonytalanság, főleg politikai okok miatt, ám a legvégső érv az volt, hogy végre létre kell hozni egy egységes piacot Európában. Megjegyezte: akkoriban nemcsak az üzleti világ szereplői, hanem a szakszervezetek is amellett érveltek, hogy egy egységes piac, egy közös európai valuta mellett lehet megőrizni Európában a magasabb béreket.
Daniel Gros, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának vezetője elmondta: az európai pénzügyi rendszernek a bankok jelentik az alapját, az a fontos a gazdaság fellendítése szempontjából, hogy alacsonyak legyenek a kamatok. Az Egyesült Államokban ezzel szemben a piaci finanszírozás az elsődleges.
A szakértő szerint Európában a nemzetállamok érdekei különböznek az Európai Központi Bank (EKB) által bevezetett mennyiségi enyhítés során, úgy vélte, a hitelező országok veszítenek, az adósok nyernek vele.
Daniel Gros elmondta: amikor a központi bankok megvásárolják a saját államuk kötvényeit, akkor az összeg mellett a futamidő is számít, az EKB-nak arra is figyelnie kell, mit vásárolnak a nemzeti bankok. A Bundesbank például a lehető legrövidebb lejáratú állampapírokat vásárolja, míg az olasz nemzeti bank sokkal hosszabb lejáratúakat. Fontos arra is gondolni, hogy mikor szállnak ki az államkötvényekből az egyes nemzeti bankok, mert előfordulhat, hogy egyszerre hirtelen nagyösszegű állampapír kerül a piacra - hívta fel a figyelmet.
Matolcsy György a konferencián elmondott zárszavában kiemelte: a konferencia előadói között konszenzus alakult ki abban, hogy az eurózónában égetően szükség van a politikai stabilitásra, a strukturális reformokra a monetáris unió további fejlődése érdekében. Számos uniós államban fenntarthatatlan az adórendszer, kétszámjegyű a munkanélküliség, és hiányzik a bizalom - mondta. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az EU országainak új kereteket kell kialakítaniuk, vissza kell nyerni a bizalmat, és bátor strukturális reformokat kell végrehajtani.
MTI
