Parragh László, az MKIK elnöke szerdán hangsúlyozta, a miniszterelnök által bejelentett munkahelyvédelmi akcióterv egyértelműen többletet hoz a magyar gazdaságnak, nagy hangsúlyt kell fektetni ugyanakkor a következő fél évben arra, hogy a program végrehajtásának részleteit alaposan kidolgozzák.
Példaként említette, hogy a szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók munkáltatóit abban is érdekeltté kell tenni, hogy képezzék dolgozóikat.
Az MKIK elnöke szerint az akcióterv összességében előremutató, kedvezőbb helyzetet teremt a mikro- és a kisvállalkozások több csoportja számára, és jelentősen javítja jövedelmi pozíciójukat. Hozzátette ugyanakkor, hogy meg kell erősíteni az akcióterv forrásoldalát, különös tekintettel a pénzügyi tranzakciós illetékre.
A kisadózók tételes adózása kapcsán azt mondta: a javasolt 50, illetve 25 ezer forintos tételes adó - amely a társasági adó, a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó megfizetését jelenti - az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) megemelt mértéke miatt az ebből a körből kilépőknek kínálhat alternatívát. Ugyanakkor az új adónem még a magasabb input költségekkel dolgozó mikrovállalkozások számára is választási lehetőséget jelenthet, vagyis az evások átlépésén túl még akár 150-200 ezer mikrovállalkozás is ezt a formát választhatja - vélekedett az elnök.
Parragh László kiemelte, hogy a kamara számításai szerint a kifehéredés miatt néhány éves távlatban akár 0,5-0,8 százaléknyi GDP-többlet is jelentkezhet, és az új adóból származó éves bevétel elérheti a 150-200 milliárd forintot.
A kisvállalati adónál az MKIK elnöke szerint bár a nyereséges kisvállalkozások számára kedvezőtlen a nyereségági adókulcs megemelése, ezt azonban várhatóan legtöbbjüknél ellentételezi a szociális hozzájárulási adó jelentős lefaragása. Itt is várható kifehéredés, így kamarai számítások szerint a kisadózók tételes adózásával együtt pár év alatt akár 1 százaléknyi GDP-többlet is mutatkozik majd - mondta Parragh László.
A szociális hozzájárulási adó csökkenése lökést ad a munkaerő-piacnak kínálati oldalról, így nőhet a foglalkoztatottság - emelte ki, de hozzátette, hogy azt már jó szakképzési rendszerrel kell megteremteni, hogy a termelő jellegű szektorokban a mainál lényegesen több és nagyobb gyakorlati tudással rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre.
A képesítés nélküliek esetében a 2012. januári minimálbéremelés kedvezőtlen foglalkoztatási hatásait semlegesíti a javaslat, mivel a szociális hozzájárulási adóban csaknem 30 milliárdos csökkenést jelent. Ugyanez mondható a 25 fő alatti cégekről, illetve a három, kedvezményes járulékot élvező csoportba tartozók foglalkoztatásáról - hangsúlyozta Parragh László.
Rövid távon a leglényegesebb az lehet a kamarai elnök szerint, hogy az elvonások csökkentése miatt számos munkaadónak ezután már megéri áttérni részmunkaidős foglalkoztatásra elsősorban a kisgyermekes anyák alkalmazása érdekében. A szociális hozzájárulási adó alóli mentesülés, illetve annak csökkentése várhatóan pozitív, bár mérsékelt hatással lehet a lakossági fogyasztásra is - fűzte hozzá.
Parragh László hangsúlyozta, hogy a pénzforgalmi szemléletű áfafizetés bevezetése óriási lépés - régi követelése volt a gazdaságnak -, de itt is fontos, hogy a részleteket jól kidolgozzák, tekintve, hogy a gazdasági szereplők többségét érinti.
MTI
