Csupán egyetlen, munkavállalókat érintő pozitív lépés szerepel a kormány válságkezelő tervében Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint: az szja alsó sávjának határát a jelenlegi 1,7 millióról 1,9 millió forintra tolnák ki, ami nettó keresetemelkedést jelent. Ugyanakkor hozzátette: ez azt a nagyjából 1,5 millió embert, akik nem vagy keveset adóznak, alig érinti.
A többi intézkedés viszont feketeleves a dolgozóknak, az év közbeni áfa-emelés ugyanis rögtön elinflálja a keresetemelést – véli a szakszervezeti vezető. Bár az MSZOSZ már korábban is elképzelhetőnek tartotta a forgalmi és a vagyoni típusú adók növelését abban az esetben, ha a munkajövedelmekre rakódó közterheket csökkentik, a mostani terveket "viccnek" titulálta Pataky.
Szakszervezetek: sok a negatív lépés
Szerinte ugyanis csupán minimális könnyítést jelent a tejtermékekre és a kenyérre vonatkozó 18 százalékos áfa-kulcs, ráadásul eddig még nem is tisztázott, hogy az előzőekbe mi tartozik bele. Ehhez képest nagy érvágás, hogy a gázár-támogatást megszüntetik, a gáz áfáját pedig 25 százalékra növelik. Ráadásul nem csak a távhő, hanem a háztartási energia áfáját is mérsékelni kellene az MSZOSZ szerint. Bár az irány jó, a tervezett lépések ilyen formában "ki fogják verni a biztosítékot" – magyarázta a szakember.
A köztisztviselőket érintő megszorítások és a 13. havi nyugdíj második részének megvonása szintén a terv negatív lépései közé sorolhatók – fűzte hozzá. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a tárgyalásokon lehet változtatni ezeken az elképzeléseken.
Hárs Ágnes, a Kopint-Datorg kutatója viszont a bejelentett intézkedések alapján úgy véli, hogy a tervezetet komolyan végiggondolták. Szerinte komoly előrelépés, hogy ebbe már eleve beleépítették az egyeztetéseket.
Mi lesz a béren kívüli juttatásokkal?
A jövő évi változtatásokat illetően még nagyobb viták várhatók – figyelmeztetett Pataky Péter. Felvetette, hogy az új kormány egyelőre nem mondott semmit az adókedvezmények mentessége ügyében, illetve arról sem esett szó, megadóztatják-e a béren kívüli juttatásokat a korábbi terveknek megfelelően. Ez utóbbit teljesen értelmetlen sarcnak nevezte, hiszen véleménye szerint még költségvetési bevételt sem hozna.
A szuperbruttósítás ötletét önmagában szintén nem tartotta üdvözítő megoldásnak az érdekvédő. Mint mondta, nyilván így kisebbek lehetnek az adókulcsok, de őket nem ez érdekli, hanem hogy miként alakulnak a nettó keresetek, illetve hogyan biztosítják a társadalombiztosítási ellátásokat a járulékcsökkentéssel párhuzamosan.
Pataky vérlázítónak tartja a táppénz csökkentésének indoklását. Hivatalosan ezt azért vezetnék be, hogy tényleges munkáért kapjanak juttatásokat az emberek. Eközben már több kutatás során kimutatták, hogy - mint mondta - évek óta betegen dolgoznak a magyarok attól félve, hogy elveszítik a munkájukat. Szerinte ez kis tétel a költségvetésben, miközben a beteg, kiszolgáltatott, kevesebb pénzből emberek számukra meghatározó összegtől esnek el.
Nyugdíj: sok a tisztázatlan kérdés
A nyugdíjjal kapcsolatban is sok kérdést kell tisztázni, fogalmazott, hozzátéve: ők túl korainak tartják a 2012-es időpontot, amikor is elkezdődne a korhatár kitolása. Ezen kívül rugalmasabb rendszer kialakítására lenne szükség, egy adott korosztálynak pedig meg kellene engedni, hogy magán-nyugdíjpénztári tagként visszalépjen az állami rendszerbe.
Hárs Ágnes szerint viszont nem korai ez a dátum, sőt, már eleve későn kezdtek gondolkodni a korhatár kitolásán. Ugyanakkor fontos, hogy árnyaltan valósítsák meg, hiszen az alacsonyan kvalifikált, rossz piaci státuszú emberek esetében ez komoly gondot jelenthet, fűzte hozzá.
A gyes és a gyed időtartamának csökkentése kapcsán Pataky elmondta: nem látnak mögötte megfelelő feltételrendszert, hiszen a kisgyerekesek csak akkor tudnak visszamenni dolgozni, ha vannak munkahelyek. Hárs Ágnes viszont úgy véli: szükség van erre a lépésre, hiszen ösztönözni kell a fiatalokat, hogy minél hamarabb visszatérjenek a munkaerőpiacra. Márpedig minél tovább maradnak otthon, annál nehezebb lesz újra munkába állni. Ugyanakkor meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy rugalmasabb – például osztott munkaidőben történő – munkavégzésre is lehetőségük legyen.
Pataky szerint "az rendben van", hogy a kormány üzenni akar a pénzvilágnak, hiszen a forintot valóban rendbe kellene tenni, ugyanakkor ehhez egység kellene, és a politikai pártoknak legalább olyan fontos kérdésekben meg kellene egyezniük, mint a szociális ügyek és a nyugdíj kérdése.
Pataky Péter kérdésünkre azt is elmondta: elképzelhetők további tiltakozások attól függően, hogy a tárgyalásokon mennyiben fog változni a tervezet, és mi fog szerepelni a végső változatban.
Kovács Zita
