Bár az Európai Bizottság a magyar adórendszer hibájára hívta fel a figyelmet korábban, és a különböző vállalati különadók nagyságának csökkentését szeretné látni hazánkban, nagyban ezeknek is köszönhető, hogy a kabinet terve az adórendszer szerkezeti átalakításáról sikeres volt. Az újonnan bevezetett különadók közül jó néhány ugyanis a fogyasztást terhelő adók címén folyik be a büdzsébe - például telefonadó, tranzakciós adó. A második Orbán-kormány legfőbb célja ugyanis, hogy a munkát terhelő adók felől a fogyasztást terhelő adók felé tolja el a hangsúlyt. Ezt szolgálta a személyi jövedelemadó rendszerének teljes átalakítása is, és az egységes 16 százalékos adókulcs bevezetése.
Az államháztartás önkormányzatok nélküli adataiból kigyűjtve jól látható, hogyan alakult át mind jogcímek szerint, mind pedig nominálisan a befolyó adók szerkezete 2005 óta. Tavaly a gazdálkodó szervezetek befizetéseiből, a fogyasztáshoz kapcsolt adókból és a lakosság befizetéseiből összesen 6469,3 milliárd bevétele származott a kormánynak, ami a GDP 22,9 százalékát tette ki. 2011-ben ez az arány még "csak" 20,8 százalék volt. A nominálisan közel 700 milliárdos növekedés az áfa 2012 év eleji 25-ről 27 százalékra történő emelésével magyarázható. Ebben a növekedésben a különadóknak nem igazán volt szerepük; jelentősebb nominális változás ugyanis nem volt a teljesülésben, és egyedül csak a távközlési adó 13 milliárdja jelent meg új tételként a tavalyi büdzsében. Az idei évben pedig már 7145 milliárd forint bevétel folyhat be a büdzsébe összesen, ami a GDP 24,2 százalékát teheti ki becslésünk szerint. Ezzel pedig minden idők legmagasabbja lehet a főbb adóbevételekből befolyt GDP-arányos összeg; eddig a 2008-as 24 százalék volt a csúcs.
Fogyasztási adók, lakossági befizetések, vállalati adók
Ahogy az a lenti grafikonunkon is látható, a bevételek nagy része évek óta a fogyasztáshoz kapcsolt adókhoz kapcsolható, melynek részarányát az Orbán-kormány növelni szeretné. A trend 2011 óta meg is felel a kormányzati elképzeléseknek, hiszen akkor még a GDP 11,2 százalékának megfelelő bevétel származott ebből, tavaly pedig már a 13,1 százaléka, aminél magasabbra 2005-ig visszamenőleg nem is volt még példa. Sőt, idén 14 százalékra tovább emelkedhet a fogyasztáshoz kapcsolt adók aránya a GDP-ben. Számításaink szerint, ha a kormányzati elképzeléseknek megfelelően a tényadatok év végén megfelelnek az előirányzatnak, akkor összesen 4286,9 milliárd forint folyik be, ami kicsivel több mint 500 milliárddal haladja majd meg a tavaly befolyt összeget. Ez egyébként nem okozhat nagy meglepetést, tekintve, hogy áfából 200 milliárddal többet remél a kormány, és a fogyasztáshoz kapcsolat adókat gyarapítja a pénzügyi tranzakciós adó is, melytől 220 milliárdot várnak (a konvergencia programban említett 80 milliárdos elmaradással korrigálva). Ez utóbbi tételt egyelőre igen nagy bizonytalanság övezi, hiszen az eddigi befizetések alapján lehet, hogy még ennél is kevesebb, mindössze közel 150 milliárd folyik be a kasszába - vagyis az előirányzat fele. A kormány azonban egyelőre nem aggódik, ha gond lenne, még mindig ott van a tartalék.
Ezzel párhuzamosan a lakosság befizetései soron GDP-arányosan tavaly a korábbinál több bevétele származott a kormánynak, hiába szeretné ezt a tételt mérsékelni. 2011-ben a büdzsébe befolyt 1462 milliárd forint ugyan 400 milliárddal kevesebb volt, mint ami a 2010-es költségvetésbe került, de ez csak az egykulcsos adóra történő átállásnak köszönhető. Ennyi maradt a lakosságnál a változás következtében. 2012-ben aztán már 1609,5 milliárd forintot kaszált a kormány a lakosság befizetésein; a növekedés mögött a fehéredés, a magasabb foglalkoztatotti létszámból fakadó többlet befizetés állhat, illetve az adójóváírás kivezetése. A 2013-as költségvetés előirányzata szerint idén még több bevétele származhat a kormánynak a lakossági befizetésekből, mégpedig szintén közel 50 milliárddal növekedhet a befolyt összeg, ami szinte teljes egészében a gépjárműadóhoz köthető.
A gazdálkodó szervezetek befizetéseiből idén - a 2010-ben bevezett ágazati különadók (bankadó kivételével) kivezetése ellenére - a büdzsének a tavalyinál körülbelül 50 milliárddal több bevétele származhat. A gyakorlatban azonban könnyen lehet, hogy az előirányzatként jelölt 1200 milliárdnál is több folyhat be a kasszába, hiszen az új kisadók nem aratnak akkora sikert, mint azt előzetesen a kormányzat remélte. Így noha ezeken a címeken kevesebb lehet a bevétel, a hagyományos adózási formák révén a vállalkozások magasabb adót fognak befizetni.
Összességében tehát az látszik, hogy idén nominálisan a gazdálkodó szervezetek, a lakosság is többet fizet be a költségvetésbe, és több folyik be a fogyasztáshoz kapcsolt adókból, ám ha a GDP-hez mért arányt vesszük, akkor már csak a fogyasztáshoz kapcsolt adók mutatnak emelkedést. Vagyis ez utóbbi árulkodik az Orbán-kormány elképzeléseinek sikeres megvalósításáról.
2005-ös bázison látszik igazán a kormányzati tervek megvalósulása
Megvizsgáltuk, hogy 2005-ös bázison milyen változás következett be, és ebből már egyértelműen kitűnik, hogy a kormány intézkedéssorozata a terveknek megfelelően alakult. Tavaly ugyanis szinte kiugró mértékben változott a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevételek nagysága (70 százalékkal), míg a lakosság befizetései csak "csak" 50 százalékkal haladták meg nominálisan a 2005-ös szintet. Persze, az más kérdés, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adók nagy része is a lakosság pénztárcájából kerül a büdzsébe.
Ezzel szemben a gazdálkodói szervezetektől származó bevételek alig több mint 40 százalékkal haladják meg a 2005-ös szintet - inflációval nem korrigálva -, vagyis még mindig nagyobb részt a lakossági terhek emelkednek, és nem a vállalatoké.
Székely Sarolta
mfor.hu
