A pénzügyminiszter fenntartja véleményét, hogy nem alanyi jogon, hanem szociális alapon kellene kompenzálni a távhővel fűtőket, de "tudomásul vette a kormány döntését".
Ha a parlamentben nem sikerül támogatókat szerezni a Robin Hood-adó bevezetéséhez, akkor jövőre nem lesz miből fizetni az októbertől bevezetendő kompenzációs rendszert - szögezte le. Veres János hozzátette: az energetikai cégek megadóztatásán kívül nem kínálkozik más forrás, amely felhasználható volna erre a célra.
Veres János elmondta, hogy az új adónem az ágazat minden olyan cégére vonatkozna, amelynek energetikai típusú bevétele van. Az adó érintené a szénhidrogént kitermelő, az olajterméket, illetve villamos energiát termelő vállalatokat, a szabadpiaci gázkereskedőket és az üzemanyag kiskereskedelemben működő cégeket. Ezeknek a vállalatoknak az összesített adóalapja idén 396 milliárd forint. A nyolcszázalékos adó így 31,6 milliárd forint bevételt jelentene a költségvetésnek.
A parlament elé terjesztett tervezet szerint a 2009-es adó- és járulékcsökkentés mértéke bruttó 227 milliárd forint, ez nettó 167 milliárd forintos tehercsökkentést jelent - idézte a végleges számokat a pénzügyminiszter.
A vállalkozóknál 122 milliárd, a lakosságnál 45 milliárd forintot hagyna a kormányzat - tette hozzá. Veres János szerint a 167 milliárdos nettó adócsökkentés lényegében a minisztériumok kiadásainak lefaragásából áll.