A román alkotmánybíróság a múlt pénteken alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alkotott kormánykoalíció takarékossági programjának egyes részleteit. Az állami alkalmazottak 25 százalékos bércsökkentését előirányzó tervezet ellen nem volt ugyan kifogás, de a nyugdíjak 15 százalékos megkurtításának tervezetében alkotmányellenes kitételeket talált a taláros testület. A kormány ezért szombaton rendkívüli ülésen döntött arról, hogy 24 százalékra emeli az áfát, ugyanakkor nem változik a személyi jövedelemadó és a társasági adó mértéke.
A kormány tagjai nem rejtették véka alá csalódottságukat az alkotmánybírósági döntés miatt, hiszen éppen az adóemeléseket, különösen az áfa növelését akarták volna elkerülni. A hétfőn napvilágot bukaresti elemzések a kényszerintézkedés kedvező és hátrányos következményeit egyaránt számba veszik.
A Romania libera című napilap kiszámolta: az általános forgalmi adó 19 százalékról 24 százalékra való emelése nem feltétlenül 5 százalékos áremelkedést von maga után, inkább többet, hiszen az áfa csak a végtermék árához adódik, a termelés különböző szakaszaiban is drágul az áru. Szakértők szerint a kereskedők egy része ördögi körbe kerül, hiszen ha lényegesen emeli az árakat, elveszíti az utóbbi válságos időszakban amúgy is megcsappant vevőkörét, árainak szinten tartása azonban egy idő után csak kiadásainak csökkentése révén lehetséges. A magángazdaságban ezért elbocsátásokra és újabb bércsökkentésekre lehet számítani.
Az intézkedés egyik kedvező hatása lehet viszont, hogy sokan inkább külföldön adják el áruikat, az áfa emelése ráadásul csökkenti a drága behozatal iránti kedvet. Így javulhat az ország kereskedelmi mérlege - vélik a szakértők. Ami az adózási fegyelmet illeti, az áfát nem lehet lecsalni a vásárláskor, az elemzők azonban úgy tartják, hogy az áfa emelése még inkább a jövedelemadó és a társasági adó be nem fizetésére sarkallja azokat, akik fenn akarják tartani eddigi életszínvonalukat.
Az erdélyi Krónika is felhívja a figyelmet a szakértők vegyes véleményeire. Nem derűlátó az intézkedések kapcsán Mihai Tanasescu, az IMF bukaresti képviselője sem. Szerinte ugyanis a 24 százalékos áfa csak a pillanatnyi gondokra jelent gyógyírt, hosszú távon semmiképp sem fog hozzájárulni a nyugdíjalap problémáinak megoldásához. Mint hangsúlyozta, rövid távon mindenképp helyre fog állni a gazdasági egyensúly, a nyugdíjalap deficitje azonban ezentúl is évről évre nőni fog, hiszen folyamatosan csökken a hozzájárulók száma, miközben a haszonélvezőké egyre nő. Szerinte éppen ezért az állami nyugdíjak reformját mielőbb végre kell hajtani.
Bogdan Baltazar pénzügyi tanácsadó szerint az áfa emelése mindenképpen dráguláshoz fog vezetni, de az infláció nem fog hasonló, vagyis 5 százalékos ütemben bővülni. Bizonyosra veszi ugyanakkor, hogy az intézkedés miatt várhatóan visszaesik a fogyasztás. Emiatt viszont a kereskedők mindent megpróbálnak a vásárlók visszacsalogatására, és várhatóan akár 2-3 százalékkal, esetenként még többel is csökkenteni fogják áraikat a jelenleg alkalmazott árrés csökkentése által.
Nem ért egyet ezzel Liviu Voinea gazdasági elemző, aki szerint az áfaemelés miatt drasztikusan megugrik majd az infláció, és ismét akár két számjegyű pénzromlás várható az év végén. Úgy látja, hogy a költségvetésen tátongó rés betömésére elég lett volna a 22 százalékos áfa.
MTI/Menedzsment Fórum
