Miközben a lakossági pénzügyi bizalmi index csökkent az előző évhez viszonyítva, a pénzügyi tájékozottságot értékelő mutató nőtt 2008-hoz képest - többek között ez derült ki a Xallis Consulting pénzügyi tanácsadó és a Goodwill Communications Pénzügyi PR-kommunikációs ügynökség közös felméréséből.
A felmérést ismertető hétfői közlemény szerint a jelenlegi gazdasági körülmények a lakosságot a pénzügyi jártasságának növelésére sarkallták, ami egyike a válság kevés pozitív hatásának. A kutatás eredményei szerint nőtt mind a saját pénzügyekkel, mind a pénzügyi ismeretszerzéssel töltött idő, aminek hatására 8 ponttal nőtt a pénzügyi kultúrát mérő index.
Nőtt a saját anyagi helyzete iránt érzett aggodalom a lakosság alacsonyabb jövedelmű rétegeinek körében: a 100.000 forintnál kisebb jövedelmi osztályba tartozók esetében egy százas skálán 53 ponttal.
Ugyanakkor a kutatók szerint meglepő, hogy a legmagasabb jövedelmi kategóriában, a 900 ezer forintot meghaladó havi jövedelemmel rendelkező háztartások esetében ez a félelem a válság hatására csökkent. Ez a csoport azzal szembesült, hogy a magas jövedelméből – a sok negatív hír ellenére – mégis képes a korábbi életszínvonalat fenntartani, sőt a pénzügyi és reáleszközök értékének csökkenése miatt jövedelme az egy évvel ezelőtti szinthez képest többet ér.
Valamennyi befektetési forma bizalmi indexe visszaesett az elmúlt egy évben. A megtakarítási formák közül a felmérés szerint a nemesfémeket tartják a legmegbízhatóbbnak, bizalmi indexük csupán 1 ponttal csökkent. Meglepő, hogy a harmadik legmegbízhatóbb megtakarítási formának a készpénz otthon tartását tekinti a lakosság.
A megtakarítások mértékét bemutató index alapján 2008 júniusához képest 41 ponttal csökkentek a lakosság megtakarításai. Az index a lakosság által tapasztalt változásokat rögzíti, és árnyaltabb képet mutat, mint a megtakarításokat önmagukban vizsgáló mutatók.
A Magyar Nemzeti Bank által a háztartások pénzügyi helyzetéről közzétett statisztikák szerint 2008. június 30. és 2009. március 31. között 5 százalékkal nőtt a megtakarítások állománya. Az eltérés oka a kutatók szerint: míg az MNB azt mutatja ki, hogy a teljes lakosságot tekintve nőtt a megtakarítások összesített állománya, addig a kutatás azt mutatja, hogy többségben vannak azok a háztartások, amelyek csökkenteni kényszerültek megtakarításaikat valamilyen mértékben.
A magas jövedelműek számára volt miből visszafogni a fogyasztást, így ők képesek voltak megtakarításaikat növelni, míg az alacsonyabb jövedelműek a meglévő megtakarításaikat élték fel, mert a fogyasztásuk visszafogására már nem volt további lehetőség - tartalmazza az összegzés.
MTI/Menedzsment Fórum
