A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének (VKI) professzora, a Magyar ENSZ Társaság elnöke szerint a még mindig tartó pénzügyi válság mellett az elhúzódó élelmezési válság, a klímaváltozás, a szociális problémák és a nukleáris fegyverek által is indukált globális biztonsági válság is gondot okoz a világ országainak.
A professzor úgy vélekedett: "lényegében eredményesnek" tekinthető az ENSZ Közgyűlése, amelyet a 2000-ben kitűzött úgynevezett Millenniumi Fejlesztési Célokról tartottak. Mint fogalmazott, azokat a célokat, amelyeket az adott helyzetben teljesíteni lehetett, elérték.
Az ENSZ meghatározása alapján 2015-ig kell teljesíteni azokat a célokat, amelyek többek között a szegénység és az éhezés visszaszorítását, a nők helyzetének javítását, az alapfokú oktatás kiterjesztését segítik elő. Simai Mihály szerint a célokat részben "meglepően jól sikerült elérni", mások azonban valószínűleg teljesíthetetlen vállalások.
A VKI és a Magyar ENSZ Társaság közös rendezvényén az akadémikus az eredmények között említette, hogy sikerült elérni egymilliárd ember hozzájutását a tiszta ivóvízhez; a fertőző betegségben elhunytak aránya az öt éven aluli gyermekek esetében 28 százalékról 16 százalékra csökkent, és 50 százalékkal visszaszorították a maláriában elhalálozottak számát.
Egyes vállalások elérése a 2015-ös céldátumig azonban kizárt - tette hozzá. Mint kifejtette: különösen az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, a városi nyomortelepek életfeltételeinek javítása, valamint a nők és a szegény családok helyzetének jobbítása okozhat gondot.
Az ENSZ csúcson arról is vitáztak, hogy a fejlődő országok sem teljesítették minden esetben vállalt kötelezettségeiket, de sokszor polgárháborúk és más politikai zavarok is ellehetetlenítették a "racionális cselekvést" - mondta Simai Mihály. A konferencia eseményei közül néhány ország delegációjának hozzászólását is kiemelte: Kuba szerint például a kapitalizmus felelős a problémákért és a nem teljesített célokért, míg a svájci küldöttség azt hangsúlyozta, hogy a millenniumi célok koncepciója alapvetően téves, mivel a már kialakult jelenségekkel, és nem a kiváltó okokkal foglalkoznak.
Simai Mihály a beszédében a világ szociális helyzetét is értékelte, a demográfiai helyzetről például elmondta: az előrejelzések szerint a millenniumi célok határidejéig, 2015-ig mintegy 360 millióval nő a világ népessége, és ebből csak 12 millió érinti a fejlett országokat. A népességnövekedés leginkább a városokban lesz megfigyelhető - tette hozzá.
Az urbanizáció egyébként is egyre jelentősebb a világon: a lakosság több mint fele már városokban él - fogalmazott az akadémikus. Mint mondta: nem tudni, milyen következményekkel jár majd ez a folyamat, de az egyén egyre nagyobb elidegenedése, a többgenerációs családok felbomlása és az utcagyerekek számának emelkedése bizonyára gondokat okoz majd.
A népesség korösszetétele is radikálisan változik, folyamatosan nő a munkaképes korúak száma, különösen Ázsiában és Afrikában - hívta fel a figyelmet Simai Mihály. Hozzátette: évente 45 millióval emelkedik a munkát keresők száma, ami arra utal, hogy a munkanélküliség tartós gondja marad a világnak.
Kifejtette: a jövedelem- és a vagyonelosztás egyenlőtlenségei is egyre jelentősebbek: jelenleg a népesség felső két százalékánál összpontosul a világvagyon fele, az alsó 50 százaléknál pedig annak csak a tíz százaléka.
Az eseményen Kiss Judit, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a VKI vezető kutatója a globális élelmezési válságról tartott előadásában elmondta: 2009-ben több mint egymilliárd ember éhezett a világon, 98 százalékuk a fejlődő országokban élt, 40 százalékuk pedig Kínában és Indiában. Fekete-Afrika lakosságának a kétharmada éhezik, főleg Kongóban és Etiópiában súlyos a helyzet - tette hozzá.
Az ENSZ 2015-re az éhezők arányát a felére szándékozik csökkenteni az 1990-es adatokhoz képest, ehhez az érintett országokban gazdasági növekedésre, munkahelyteremtésre, az infrastruktúra fejlesztésére és a szociális háló erősítésére lenne szükség - hangsúlyozta Kiss Judit.
Mint emlékeztetett: a cél elérését nehezíti, hogy a pénzügyi válság miatt a fejlett országok, így Magyarország is, csökkentették a segélyezésre fordított összegeket. Hozzátette: ha azonban az ENSZ el is éri a kitűzött célt, még mindig 710 millió éhező marad, ami az Amerikai Egyesült Államok lakosságának két és félszerese.
MTI
