Simor András példaként hozta a lengyelek 2,5 százalékos, a csehek 2,0 százalékos és a románok 2,5 százalékra mérsékelt inflációs célját. "Egyre több érv szól amellett, hogy a jövő év közepén, amikor a 2013-től érvényes inflációs célról kell dönteni, a mai, 3,0 százalékos célnál alacsonyabb szintet célozzunk meg. Ez összhangban lenne azzal is, hogy az euró bevezetés előfeltételeként szabott maastrichti kritériumok teljesítése is alacsonyabb inflációs szint elérését és fenntartását teszi szükségessé" - jelentette ki.
A még csak elindult gazdasági növekedés közepette a monetáris tanács számára nehéz döntésnek nevezte Simor András a novemberi kamatemelést. "Meggyőződésem, hogy időben felvállalt nehéz döntések szükségesek ahhoz, hogy jobban működő pénzügyi közvetítőrendszer, és a növekedést valóban támogató gazdasági környezet alakuljon ki Magyarországon" - fogalmazott a jegybank elnöke. Azt is hangsúlyozta: Magyarországnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a magyar gazdaságpolitika fenntarthatóságát ne lehessen megkérdőjelezni.
Felhívta a figyelmet arra, hogy átmeneti mérséklődés után ismét emelkedő pályára állt az infláció annak ellenére, hogy a belföldi kereslet élénkülése éppen csak megindult, az év végére 4,0 százalék feletti infláció várható. Az áremelkedés hátterében kínálati sokkok állnak, az élelmiszerek és a kőolaj árának folyamatos emelkedése, ami a költségek növekedésén keresztül ismét az infláció tartós emelkedéséhez vezethet - hangsúlyozta előadásában Simor András.
Ebben a helyzetben a jegybank azért emelt kamatot - 25 bázisponttal 5,50 százalékra -, hogy világos üzenetet küldjön minden ár- és bérmegállapító döntéshozó számára - jelezte az MNB elnöke. Az üzenet lényege: bár az új sokk növeli a ma megfigyelt inflációt, a gazdaság nem alkalmazkodhat úgy, hogy a magasabb inflációra hivatkozva magasabbak lesznek a béremelések, a magasabb bérek miatt pedig nagyobbat kell emelni az árakon - tette hozzá
Hozzátette: az MNB bízik abban, hogy a novemberi kamatlépés megmutatja a jegybank elkötelezettségét az alacsony infláció megőrzése mellett, sikerül koordinálni a gazdasági szereplők árazási és bérezési döntéseit, horgonyozni az inflációs várakozásokat. A még törékeny konjunkturális helyzetben ez azért is elengedhetetlen, mert visszafogott ár- és béremeléseknek kulcsszerepe van a versenyképesség megőrzésében és a gazdaság növekedési pályára állításában - fűzte hozzá.
A jegybank elnöke úgy látja, hogy Magyarországon az euró bevezetése növelné a vállalatok üzleti környezetének kiszámíthatóságát. Az euró bevezetése megszüntetné az árfolyamkockázatot, csökkentené a reálkamatot és nagyobb monetáris stabilitást teremtene.
MTI
