A jegybank elnöke elmondta: a hathónapos devizacsere-ügylet keretében az MNB arról állapodott meg hét kereskedelmi bankkal, hogy vállalati hitelállományukat az idén nem csökkentik Magyarországon. A megállapodás része az is, hogy a hitelintézetek részére biztosított euró-állomány mellé további, együttesen 2,8 milliárd euró forrást biztosítanak a magyarországi ügyfeleknek.
Simor András kiemelte, hogy a jegybank elsődleges célja jelenleg már nem az infláció leszorítása - hiszen annak szintje közelít az árstabilitáshoz -, hanem a pénzügyi infrastruktúra működésének, valamint a tőkeáramlások folytonosságának fenntartása.
A jegybank az elmúlt hónapokban mintegy 2000 milliárd forint többletlikviditást biztosított a tartalékráta csökkentésével, a fedezeti kör bővítésével, valamint hitellehetőség biztosításával - mondta Simor András. Az MNB által kínált három hónapos és a hathónapos euró-forint devizacsere-ügylettel pedig a devizalikviditás beszűkülését sikerült meggátolni - tette hozzá. Mindezekből az következik, hogy a hitelezés magyarországi visszaszorulása nem a forrásszűke miatt következett be, hanem mert a bankok kockázatkerülőbbek lettek, és csökkentették tőkeáttételüket - vonta le a következtetést Simor András. (A vállalati hitelek állománya több mint 100 milliárddal visszaesett tavaly a negyedik negyedévben).
A jegybankelnök kiemelte, hogy a forint gyengülése nem egyedülálló a régióban, a lengyel zloty például 2008 októbere óta jóval nagyobb mértékben gyengült az euróval szemben, mint a forint. A probléma az, hogy a forint esése egy sokkal magasabb kamatszinten következik be, mint a régió többi devizájáé - tette hozzá.
Az MNB elnöke emlékeztetett arra, hogy az állam, a vállalatok és a pénzintézetek együttes nettó külföldi adóssága a 2002-es 15 százalékról 2008 harmadik negyedévére közel 50 százalékra nőtt. Hozzátette: elsősorban nem az adósság szintje a baj, hanem annak növekvő dinamikája.
