"Ha Magyarország 2009-re várható GDP arányosan 2,6 százalékos államháztartási hiányát, vagy a GDP-hez mért 66 százalékos adósságállományát nézzük, akkor az nem magas, azonos Franciaországéval" - mondta Simor András. Úgy vélte, a pénzügyi válság azért idézett elő súlyos helyzetet Magyarországon, mert az ország növekedése lelassult és kilátásai is gyengék.
A dilemma az, hogy a nemzetközi intézmények által nyújtott pénzügyi csomag elegendő-e ahhoz, hogy "Magyarország növekedésével kapcsolatos bizalmi kérdésre pozitív választ adjon" - jelezte a jegybank elnöke.
Simor András elmondta, a pénzügyi gazdasági válság azért húzódik el, mert a Lehman Brothers csődjével az is bebizonyosodott, hogy ebben a pénzügyi krízisben nemcsak a befektetők pénze veszhet el, hanem a hitelezőké is.
Magyarország ugyan az elmúlt két év során jelentősen javította államháztartási pozícióját, csökkentette külső finanszírozási igényét, a külföldi befektetők most egyik legnagyobb problémaként azt vetik fel, hogy magas a magyar lakosság eladósodottsága devizában - emelte ki a jegybankelnök.
Simor András azt a kérdést taglalta, mi lett volna, ha kevesebb devizahitelt vesz fel a lakosság az elmúlt években. Úgy ítélte meg, hogy akkor a növekedés is lényegesen lassúbb lett volna, mert a lakossági hitelek jelentős részét nemcsak fogyasztásra, hanem például kifejezetten lakásépítésre, lakásvásárlásra vették fel.
Simor András szerint napjainkra világossá vált, hogy elodázhatatlan a strukturális problémák megoldása, olyan reformok megvalósítása, mint a szociális vagy az adóreform. "Az idő ketyeg, a számla nő" - fogalmazott a jegybankelnök, aki szerint lehet az időt ugyan húzni, de a strukturális gondok megoldása nélkül nem lehet nagyobb növekedési pályára állítani az országot.
A külföldi bankok miatt maradt fenn a bankrendszer likviditása
A konferencián Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke úgy ítélte meg, hogy 2009-ben inkább a problémát, mint a megoldást jelentik majd a magyar bankok a hazai gazdaság számára.
Kiemelte, áldás az, hogy Magyarország bankrendszere 80 százalékban külföldi stratégiai tulajdonosok kezében van, mert az elmúlt másfél-két hónap alatt a külföldi bankok tartották fenn a hazai bankrendszer likviditását. Ez azonban nem folytatható sokáig, mert a likviditáshiány az anyabankok országaiban is problémát okoz.
Az is látszik Felcsuti Péter szerint, hogy Magyarországon a kereskedelmi bankok forrásgyűjtő-képessége csorbulni fog, és nem lehet azt várni, hogy a külföldi tulajdonosoktól kapott pénzt használják olyan nagy mennyiségben a magyarországi hitelintézetek, mint az a korábbi időszakra volt jellemző.
