"A most bejelentett intézkedések többsége csak két-három év múlva fog pozitívan hatni a magyar gazdaság növekedésére, ezért senki ne várjon csodát a Bajnai-csomagtól" - mondta el hétfőn Simor András. "Ha hét-nyolc éve rossz pályán van a gazdaság, akkor azt fél év alatt semmilyen program nem tudja megváltoztatni" - tette hozzá. Szerinte most az a fontos, hogy hosszútávon lekerüljön gazdaságunk erről a lemaradó pályáról.
Ez a 2000 milliárd már nem az a 2000 milliárd
Körülbelül egy évvel ezelőtt a jegybank elnöke hasonló nagyságrendű kiadáscsökkentést szorgalmazott, mint amekkorát a Bajnai-csomag tartalmaz, azonban Simor szerint "ez a 2000 milliárd forint már nem ugyanaz, mint egy éve".
"Akkor a lefaragás jelentős részét még arra lehetett volna fordítani, hogy adócsökkentés formájában visszaadjuk a piacnak, most azonban ennek az összegnek a nagy része a hiány finanszírozására fog elmenni" - fejtette ki a nemzeti bank vezetője. Éppen ezért szerinte most rosszabb helyzetben van a magyar gazdaság - ha ugyanezeket az intézkedéseket egy-két éve megcsinálta volna a kormány, akkor lehet, hogy már magasabb lenne a gazdaság potenciális növekedése.
Önmagában nem elég a 3 százalékos hiánycél
Simor szerint nem kell túlmisztifikálni a reformokat, de szerinte Bajnai Gordon vasárnap bejelentett csomagjában igenis vannak strukturális reformok. "Minden olyan intézkedés, ami a munakerőpiaci aktivitásra pozitív hatással van, az én szememben strukturális reform. Ide tartozik a nyugdíjkorhatár emelése, a gyes és a gyed idejének csökkentése, valamint a rokkantnyugdíjak szigorítása" - vélekedik a jegybank elnöke.
Szerinte a magyar gazdaság növekedését két fő tényező gátolja: az állami újraelosztás magas aránya és az alacsony munkaerőpiaci aktivitás. Éppen ezért minden olyan intézkedés, amely ezeken javít, hosszútávú reformnak tekinthető.
"Önmagában egy 3 százalék körüli hiánycél nem elég ahhoz, hogy visszaállítsa a befektetők bizalmát Magyarország iránt. Ehhez az is kellene, hogy az adósságpálya csökkenni kezdjen" - vázolta fel a magyar gazdaság kilátásait az MNB elnöke. "Remélem, hogy a kormány most bejelentett adóintézkedései ezt fogják elősegíteni a potenciális növekedés emelésével" - tette hozzá.
Egyhangúan döntöttek a tartás mellett
Az MNB Monetáris Tanácsa hétfőn 9,5 százalékon hagyta az alapkamatot. Ezzel kapcsolatban Simor András elmondta: egyhangú volt a döntés, nem is volt más javaslat. "Az elmúlt egy hónapban a nemzetközi pénzügyi piacok hangulata javult, ez pozitív hatással volt a régió megítélésére is. Azonban a Tanács szerint ez rövidtávú, bizonytalan folyamat, ezért továbbra is figyelemmel kell kísérni a piaci hangulatot" - hangsúlyozta a jegybank első embere.
Mint emlékezetes, a márciusi kamatdöntő ülésen az MNB vezetősége még 100 bázispontos kamatemelés mellett érvelt, azonban ez akkor a külsős tagok ellenszavazatai miatt nem valósult meg. Simor szerint akkor "sötétebb fellegek mozogtak az égen" - mindössze két héttel voltunk a Monetáris Tanács rendkívüli ülése után, melyen minden eszköz bevetését kilátásba helyezték a forint védelme érdekében.
Hozzátette: a nemzetközi piacokon a G20-csúcs után kezdődött pozitív változás a hangulatban. Ez eredményezte a kockázati felárak csökkenését, a régió kedvezőbb megítélését és a forint erősödését az euróval szemben. Ugyanakkor szerinte a pénz- és tőkepiaci folyamatok jelenleg bizonytalanabbak, mint bármikor korábban.
A kamatdöntésre a forint nem reagált jelentősen, délután 300 körül állt az euróval szemben a bankközi devizapiacon.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
