Ismét közel egyhangúan döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a kamat megemeléséről, a másik javaslat tartásról szólt - hangzott el hétfőn a döntést követő sajtótájékoztatón. Simor András szerint az emelésben jórészt az játszott közre, hogy továbbra is az inflációs cél túllövésére számítanak, másrészt a jövő évi bérajánlás is kedvezőtlen a pénzromlás szempontjából.
Túl nagy lesz a béremelés?
A jegybank egy hónapja publikálta inflációs jelentését, melynek a teljes kétéves időhorizonton a 3 százalékos cél feletti pénzromlást valószínűsített, ez indokolta a múlt havi kamatemelést - mondta a hétfői sajtótájékoztatón Simor. A nemzeti bank első embere hozzátette: az elmúlt egy hónapban ellentétes folyamatokat láttak: egyrészt az élelmiszerárak és az utolsó havi béralakulás kedvezőbb volt a vártnál, másrészt viszont a 2011-es bérajánlás és a minimálbér emelése tovább hajthatja felfelé az inflációt.
"Mi az OÉT ülésén kialkudott 4-6 százalékos bérajánlás alsó határára prognosztizáltuk azt a szintet, ami mellett még mindig a cél felett lenne az infláció, emellett a minimálbér és a szakmunkás bérminimum emelésének mértéke is magasabb a várakozásainknál" - mondta ezzel kapcsolatban Simor.
A jegybankelnök szerint ők nyitottak az együttműködésre, erre utal a kiadott közlemény utolsó mondata is, mely szerint ha a kockázatok további kamatemelést indokolnak, akkor nem lesznek restek emelni, ellenkező esetben viszont nem szigorítanak tovább. A szakember kiemelte: bíznak abban, hogy az ár- és béremeléseknél döntéseket hozók megértették ezt a jelzést.
"A nemzetközi élelmiszer- és olajárakra a magyar monetáris politika nem tud hatást gyakorolni, arra azonban igen, hogy ezt mennyiben hárítják át a magyar fogyasztókra" - emelte ki Simor. Hozzátette: az elmúlt években rendre azzal nyugtattuk magunkat, hogy ezek a külső sokkok egy év után kikerülnek az inflációból, tíz-tizenöt sokk után azonban már nem lehet ebben bízni.
Mindegy, kik ülnek ott, a cél ugyanaz
Simor kiemelte, hogy a monetáris politika másfél-két éves időtávon gondolkodik, ezért nem lenne célszerű arra koncentrálni, hogy a kamatemelést követő egy-két órában hogyan változik a forint árfolyama. A hétfői döntésre egyébként gyengüléssel reagált a magyar deviza, délután már 276 felett volt az euróárfolyam, ami több mint egy százalékkal volt magasabb a múlt péntekinél.
Minden tanácstagnak az a dolga, amit a törvény rögzít, ebből a szempontból mindegy, ki nevezi ki - mondta Simor arra reagálva, hogy márciusban a jegybank nem szólhatna bele a Monetáris Tanács tagjainak jelölésébe. "Az előző Fidesz-kormány alatt alakult ki az a rendszer, hogy a Tanács minden tagját a jegybankelnök jelölhette, ennek fényében kicsit furcsa a jelenlegi pálfordulás" - tette hozzá.
A nemzeti bank elnöke szerint szükségtelen bármilyen változás a kinevezésekben, a jegybank függetlensége csökkenteni tudja egy ország kockázati felárát.
Orbán és a nyugdíjvagyon is szóba került
Újságírói kérdésre válaszolva Simor elismerte, hogy 2009 januárja óta nem tárgyalt Orbán Viktorral, ami azért érdekes, mert a kormánynak és a jegybanknak elvileg közösen kellene dolgozniuk a megfelelő gazdaságpolitika érdekében. Ez azonban nem kivitelezhető, ha az MNB elnöke nem is találkozik a kormányfővel.
A magánnyugdíjpénztárak államosításával kapcsolatban is kifejtette véleményét a szakember: szerinte nem a magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetése, hanem a megtakarítások egy részének elköltése a probléma, ez ugyanis növeli az adósságot.
Beke Károly
mfor.hu
