A mértékadó francia liberális napilapnak arra a kérdésére, mit gondol arról, hogy a miniszterelnök nem kíván újabb megállapodást kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a jegybank elnöke úgy fogalmazott: "Egyrészt elveszítjük a védőhálót és a hitelek költsége emelkedni fog. Másrészt viszont az országnak nem az IMF és az Európai Unió által is jóváhagyott gazdaságpolitikát kell majd követnie. Jegybankelnökként csak sajnálni tudom a védőháló elvesztését. De a kormány azon döntése, hogy szabadon kívánja a gazdaságpolitikáját meghatározni, indokolható. A védőhálóról való lemondás önmagában nagyobb szigorúságot, fegyelmet és átláthatóságot jelent."
A kérdés megítélését illetően a jegybankelnök "nagyon fontosnak" nevezte a nemzetgazdasági miniszter azon bejelentését, miszerint a GDP-arányos államháztartási hiány jövőre nem fogja meghaladni a 3 százalékot.
Úgy vélte, ez nagyon jó hír és a piacok pozitívan reagáltak. A következő lépés az lesz, hogy megtudjuk, milyen intézkedésekkel kívánja ezt elérni a kormány - tette hozzá.
Azt azonban, hogy jó döntés-e az IMF és az EU hitelkeretéről lemondani, csak azután lehet majd Simor szerint megmondani, hogy a kormányzat bejelentette a gazdasági irányvonalát. Megjegyezte, hogy "jelenleg ezt még semmi alapján nem lehet megítélni".
A Le Monde azon kérdésre, hogy Orbán Viktor veszélyezteti-e a jegybank függetlenségét, az MNB elnöke azt válaszolta: "Nem mennék ilyen messzire. Azt mondanám inkább, hogy a kormány nem tartja teljesen tiszteletben a jegybank függetlenségét".
Véleménye szerint a kormány "egyrészt túl gyakran ad +tanácsokat+ arról, hogy mit kellene (a banknak) tennie". Annak ellenére, hogy "ez természetesen nem befolyásolja a bank döntéseit, a nyomásgyakorlások kihatnak a piacra, és növelik a kockázati prémiumot, amit Magyarországnak kell fizetnie".
Másrészt a kormány a jegybank vezetői fizetésének 75 százalékos csökkentéséről döntött - emlékeztetett Simor András. Szerinte feltehető a kérdés, hogy ez miben veszélyeztetni a bank függetlenségét, ha ugyanis 100 százalékkal független, akkor 25-tel is az lehet. Úgy vélte, nem is ez a probléma, hanem az, hogy egy jegybanki dolgozó fizetését és mandátumát hat évre határozza meg a törvény, a 75 százalékos fizetéscsökkentés pedig azt jelenti: "tőlem függtök, nyomást gyakorolhatok rátok".
A lap azon kérdésére, hogy van-e személyes konfliktus a miniszterelnök és a jegybank elnöke között, Simor úgy válaszolt, hogy a több felső vezetőt érintő fizetéscsökkentés kifejezetten az ő személye ellen irányult.
Emlékeztetett arra is, hogy Orbán Viktor a megválasztása utáni első beszédében személyesen is megemlítette.
"Szerinte azért nem lehetnék bankelnök, mert a vagyonom egy részét külföldön helyeztem el ... Elsősorban az Európai Unióban fektettem be, a lehető legjobb módon. A jegybank elnökként haza kellene hoznom a megtakarításaimat és át kellene váltanom forintra? Mivel az én feladatom meghatározni a kamatlábakat Magyarországot, azt mondanák, hogy a személyes érdekeimért dolgozom. Úgy gondoltam, hogy jobb a dolgokat úgy hagyni, ahogy vannak" - mondta a lapnak Simor András.
Az MNB elnöke egyébként "természetesnek" tartja, hogy a jegybankok és a kormányok között vannak konfliktusok, miután a bank az árak stabilitását akarja, a politikusoknak viszont több célkitűzésük van, amelyek között szerepel az infláció csökkentése, a gazdasági növekedés és az életszínvonal javítása is. Magyarországon azonban véleménye szerint "a két intézmény között a konfliktus sajnos az elmúlt húsz évben erősebb volt, mint a többi európai országban".
A jegybank elnöke szerint a jegybank függetlensége a magyar vezetők körében nem olyan széles körben elfogadott, mint máshol Európában, különösen Németországban, ahol a háború óta az infláció kordában tartása alapvető. "Ráadásul a magas infláció a jegybank feladatát nehézzé, fájdalmassá és nem túl népszerűvé teszi" - tette hozzá.
MTI
