"A 2009 második felében elvégzett vizsgálatok kiterjedtek a szóban forgó cégek prudenciális működésére, emellett egy jelentős fogyasztóvédelmi vizsgálatot folytattunk le" - emelte ki a sajtóeseményen Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke.
Kockázatosan működnekA lezárult vizsgálatoknak nagyon súlyos megállapításai vannak, több cégnél konkrét fogyasztóvédelmi jogsértéseket tapasztaltak a felügyelet szakemberei az ügyfelek kárára. "Azt is megállapítottuk, hogy ezek a jelzáloghitelező vállalkozások az átlagnál jóval kockázatosabban működnek, már tavaly ősszel 14 százalék volt a felmondott hitelek aránya, miközben átlagosan 4,6 százalékos volt a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya" - hangsúlyozta Farkas Ádám.
A PSZÁF elnöke szerint azért volt kockázatos ezeknek a cégeknek a portfóliója, mert olyan ügyfélkört céloztak meg, akik kockázatosak voltak, egyébként nem jutottak volna jelzáloghitelhez. Ennek több oka lehet: voltak olyanok, akiknek gyorsan volt szükségük pénzre, nem volt jövedelemigazolásuk, vagy olyan volt a hitelminősítésük, hogy más cégnél nem kaptak volna hitelt (BAR-listán voltak). "A kockázatos ügyfelek is hozzájárultak ahhoz, hogy a vizsgált cégek portfóliója az átlagnál rosszabb volt" - emelte ki Farkas Ádám.
A tizenkét vizsgált cég összesen 18 ezer hitelszerződést kezelt, ami az 1,1 milliós teljes jelzáloghitel-állománynak csak töredéke - ismertették a felügyelet szakértői.
Kemény fellépésre számíthatnak
"A vizsgálatok lezárásával a felügyelet egy olyan eszközhöz fordul, amire még korábban nem volt példa: a renitens cégek ellen márciusban közérdekű keresetet nyújtunk be az ügyfelek érdekében. Azt várjuk, hogy a jogszabálysértések érvénytelenségét mondja ki a bíróság" - mondta Farkas Ádám. Ugyanakkor azt kiemelte, hogy ez a kereset nem minden vizsgált cégre lesz igaz.
A feltárt komoly kockázatok miatt a PSZÁF azt tervezi, hogy a jövőben sokkal komolyabb tőkekövetelményeket ír elő azoknál a bankoknál, melyek a vizsgált vállalkozásokat refinanszírozzák. Farkas Ádám elmondta: négy nagybankról van szó, melyek a jövőben kétszeres tőkekövetelménynek kell, hogy megfeleljenek.
A hatóság a tervek szerint intézményi és személyi bírságokat is kiszab majd a jogsértő cégekre, illetve rendszeresen fog a mostanihoz hasonló vizsgálatokat végezni, hogy nyomon kövessék, javult-e a helyzet.
"Néhány intézménnyel úgynevezett hatósági szerződést kötünk majd, ami egyfajta vádalkunak felel meg: a cég vállalja, hogy megszünteti a jogsértő tevékenységet, kárpótolja az ügyfeleket, cserében elkerülheti a bírságot" - emelte ki a PSZÁF elnöke.
A rossz hírek mellett a vizsgálódásnak pozitív megállapításai is voltak: az előzetes gyanúval szemben nem igazolódott be például az, hogy ezek a cégek szándékosan minél gyorsabban felmondják a hiteleiket, hogy hozzájussanak az ügyfelek ingatlanjához. A vállalkozásokhoz kapcsolódó személyeknél voltak erre is példák, ott a PSZÁF meg is tette a feljelentést jogosulatlan pénzkölcsönzés miatt - hangzott el a sajtótájékoztatón.
A költséget az egekbe szöktek
"A vizsgált 12 intézményből eddig öten csatlakoztak a banki magatartáskódexhez, hárman nem csatlakoztak, a többiek pedig már jelezték csatlakozási szándékukat" - emelte ki Istvánovics Éva, a PSZÁF fogyasztóvédelmi igazgatóságának vezetője.
A szakember kiemelt néhányat a tapasztalt hiányosságokból: többek között komoly személyi összefonódások voltak egyes vállalatok között, illetve törvénytelenül szervezték ki néhány tevékenységüket. "Nem általános gyakorlat, de volt példa úgynevezett névleges kölcsönfelvételre, amikor például BAR-listások helyett papíron más vette fel a hitelt" - hangsúlyozta Istvánovics Éva.
További probléma volt, hogy néhány cég igyekezett a költségeket az ügyfelekre hárítani, voltak olyan esetek, amikor az ügyfélnek nem is volt lehetősége felmondani a szerződést. Emellett indokolatlanul tág volt azoknak a szerződésszegéseknek a köre, melyek után a cég azonnali hatállyal felmondhatta a szerződést, utána pedig mindössze 3-5 napja volt az ügyfélnek, hogy a teljes tartozását rendezze.
"További problémát okozott, hogy az ügynökök sikerdíja kiemelkedő, gyakran tíz százalékos volt, és nem volt maximálva" - tette hozzá Istvánivics. A sikerdíj mellett a cégek gyakran áttekinthetetlen, bonyolult díjakat számítottak fel. Gyakran nem volt beazonosítható, milyen szolgáltatások álltak az egyes díjak mögött, illetve ugyanarra a szolgáltatásra több díjat is felszámoltak. Ráadásul ezeket a költségeket legtöbbször még a folyósítás előtt levonták a hitelösszegből.
Néhány cég esetében már határozatok is születtek: a PSZÁF éppen csütörtökön közölte, hogy a - Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és a New Chance Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. egyaránt kétmillió forintos felügyeleti bírságot kénytelen fizetni.
Beke KárolyMenedzsment Fórum