A legfrissebb adatok alapján még mindig romlik a lakossági hitelek minősége (már ami a bankokat, a szakosított hitelintézeteket és a külföldi hitelintézetek 100 milliárd forintnál nagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező fióktelepeit illeti, tehát a takarékszövetkezeteket nem). Az MNB statisztikája szerint a 2012 december végén 6 758 milliárd forintot kitevő lakossági hitelállomány 36 százaléka volt problémás, miközben szeptember végén még csak 35. A statisztikában szereplő pénzintézetek könyvében a bruttó 6 758 milliárdos hitelállománynak immár csak a 89 százaléka szerepel (6070,9 milliárd forint), a többit, vagyis bő tíz százalékot már leírtak (illetve tartalékot képeztek rá). Ilyen magas értékű leírásra 2009 eleje óta, vagyis amióta az MNB közli ezt a statisztikáját, még nem volt példa.
Amint az a táblázatban is látszik, a különböző hitelek minősége jelentős eltéréseket mutat az egyes típusoknál. Alapvetően magasak a deviza alapú hitelek esetén a problémások aránya, de meglepő módon egy forintalapú, mégpedig a gépjárműhitelek állománya is komoly fejfájást okozhat a bankároknak. Igaz azonban az is, hogy ennek a hiteltípusnak a minősége folyamatosan javul, hiszen a mostani 59 százalékos aránynál 2009 végén sokkal rosszabb, 75 százalékosat mért az MNB.
Minden második devizahitel problémás
A teljes lakossági hitelállománynak még mindig 58 százalékát teszik ki a deviza alapon nyújtott kölcsönök összege. Ezek minősége a banki könyvek alapján lényegesen rosszabb, mint a teljes állomány 36 százalékos mutatója. A 48,2 százalékos ráta alapján ugyanis majdnem minden második hitellel probléma van. Pontosabban nem minden második hitellel, hanem a minden második folyósított forinttal van a probléma. Az MNB csak állományi, forintba közölt adatokat tesz közzé a különböző probléma-kategóriákba, darabszámot nem. Így ebből a statisztikából pontosan nem lehet tudni, hogy számszerűen mennyi hitel problémás. Amikor azt mondjuk, hogy minden második, akkor azt feltételezzük, hogy minden hitel azonos összegű volt.
Bár a devizahitelek rosszabb minősége az összesített banki adatok alapján egyértelműen kirajzolódik, a statisztikában szereplő bankok a devizaalapú állománynak csak a 10,42 százalékát írták le (illetve képeztek rá tartalékot), miközben a teljes állomány mutatója sem sokkal kisebb. Ezen számok alapján azokra a bankokra, amelyek a devizahitelek terjesztésében jelentős szerepet játszottak, még komoly leírások várhatnak.
Ráadásul a devizahitelek még nagyon sok éven keresztül fognak bosszúságot okozni mind a hitelezőknek, mind az adósoknak. A devizaalapú lakáshitelek állományának ugyanis 77 százaléka tartozik az 5 éven túli hitelek közzé, míg a devizaalapú szabad felhasználású hiteleknél 67,75 százalék. Az összes hiteltípust megvizsgálva ennek a két fajtának a leghosszabb a "kifutási ideje".
szp
mfor.hu
