A magyar származású, filantróp milliárdos az Obama-párti "super PAC"-nek (politikai szuper-akcióbizottságnak) felajánlott támogatásával újabb jelét adta annak, hogy végképp véget vetett a választási küzdelmektől való, önként vállalt, csaknem egy évtizede való távolmaradásának.
Soros a 2004-es választások idején a demokraták jelöltjeinek és ügyeinek legfontosabb támogatója volt akkor. Összesen 23,7 millió dollárt fordított rájuk, ami abban az időben rekordösszeg volt egyetlen támogató részéről. Az akkori demokrata elnökjelölt, John Kerry azonban alul maradt az elnökségét sikerrel megvédő George W. Bush-sal szemben.
Sorost a kampányadakozás terén csak az idén sikerült túlszárnyalnia a kaszinótulajdonos Sheldon Adelsonnak, aki a feleségével együtt összesen 36 millió dollárt áldozott a republikánus elnökjelöltekre és az őket támogató "super PAC"-ekre.
Kerry kudarca után Soros ismét inkább a progresszív kezdeményezések támogatására összpontosított. A befektető az amerikai politikához való visszatérésének első jelét akkor adta, amikor az idén 175 ezer dollárt adományozott két demokrata "super PAC"-nek, amelyek a szenátusi demokrata többség megőrzése, illetve a képviselőházi többség megszerzése mellett korteskednek. Júliusban újabb egymillió dollárt juttatott egy olyan "super PAC"-nek, amely országos szinten támogatja a demokrata jelölteket.
George Soros az adományaival idén ismét bekerült a Demokrata Párt top 20 donora közé. Az amerikai választási bizottság adatai szerint egyébként Barack Obama kampánystábjának és az elnök újraválasztását támogató "super PAC"-nek augusztusban több adományt sikerült összegyűjtenie, mint a hivatalos Romney-csapatnak és az elnökjelöltnek a Fehér Ház felé vezető útját egyengető, "független" akciócsoportnak.
Ezzel az elnöki kampánycsapatnak egy három hónapig tartó negatív trendet sikerült megfordítania, a "super PAC" pedig egyedülálló bravúrt hajtott végre. Elemzők szerint nem kizárt, hogy a fordulat Romney-tábor kezdődő csüggedésének jele.
A "super PAC"-ek olyan, a papírforma szerint független szervezetek, amelyek nem konkrét személyeket, hanem ügyeket támogatnak. Az amerikai legfelsőbb bíróság egy 2010-es határozata alapján a szponzorok korlátozások nélkül és akár névtelenül támogathatják ezeket a politikai szuper-akcióbizottságokat. Ezzel szemben a hivatalos választási kampány finanszírozását a szigorú kötöttség és nyilvánosság jellemzi.
A "super PAC-ek" bírálói szerint ezek a dollármilliókkal dobálózó "harmadik csoportok" aláaknázzák az amerikai demokráciát, ezért olyan alkotmánymódosítást sürgetnek, amellyel betiltanák működésüket, a legfelsőbb bíróság ítéletét ugyanis csak így lehetne felülírni. Csakúgy, mint a 2010-es "félidős" választások, az idei választási folyamat is arról tanúskodik, hogy a "super PAC"-ek fegyverével eddig a republikánusok tudtak élni.
MTI
