A szövetség közleménye szerint nem véletlen, hogy Európa legtöbb országában vegyes rendszerek működnek, hiszen a két pillér kockázatai nagymértékben eltérnek egymástól. A magyar kormány által választott drasztikus megoldás azonban a jövő nyugdíjainak kifizetéséért viselt kockázatot 100 százalékban a magyar államra terheli, és egyelőre egyáltalán nem garantált, hogy az átfogó reformokra váró tb-rendszer képes lesz-e ennek a feladatnak megfelelni.
A közlemény idézi a TÁRKI tanulmányát, amely szerint az állami nyugdíjrendszer 1992 óta folyamatosan hiánnyal küszködik, amit a járulékvagyon gyors csökkenése csak tovább fokozott.
Az elemzés szerint mivel a rendszerből hiányoznak az automatikus alkalmazkodás algoritmusai, az állami tb-rendszer hiányát az elmúlt 20 évben csak válságok árán, külső kényszerek hatására, drasztikus lépésekben lehetett korrigálni. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának több mint felét eltüntette, és ilyen volt a Bajnai-kormány 2009-es csomagja, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét.
A tanulmány megállapítja, hogy a felosztó-kirovó pillér sem tudja kikerülni a válságok hatásait. A kilencvenes évek eleji foglalkoztatási válság jóval nagyobb veszteséget okozott a felosztó-kirovó rendszerben, mint a 2008-as tőkepiaci válság a magánpénztárakban.
A TÁRKI tanulmányában idézi a 2010. évi költségvetést, amely szerint a nyugdíjalap hiányára 694 milliárd forint az előirányzat. Ebből jelenleg 360 milliárdot "lefed" a magán-nyugdíjpénztári tagok 14 hónapra eltérített 8 százalékos járuléka, a maradék több mint 334 milliárd forint hiány viszont pontosan jelzi, hogy a befizetések még így sem elegendőek a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére.
Ez pedig a TÁRKI szerint önmagától nem szűnik meg, sőt a demográfiai helyzet romlása e hiány tartós növekedését jelzi előre. A magán- nyugdíjpénztári vagyon - 3.047 milliárd forint - teljes államosítása és annak a nyugdíjrendszer hiányának ellentételezéseként való felhasználása változatlan érteken számolva a romló demográfiai helyzet nélkül is legfeljebb 9 éven keresztül lenne képes a nyugdíjkasszából hiányzó évi 334 milliárd forintot pótolni.
A tb hiánya azonban a tanulmány szerint várhatóan növekedni fog, mivel a legnépesebb korosztályok, az úgynevezett Ratkó-gyerekek rövidesen nyugdíjba vonulnak, miközben az járulékfizető népesség nem nő érdemben.
MTI
