Azonnali eljárást indítottak vasárnap az amerikai hatóságok a Nemzetközi Valutaalap néhány órával azelőtt New Yorkban őrizetbe vett vezérigazgatója ellen, aki szexuális zaklatással, nemi erőszak kísérletével és személyi szabadság korlátozásával gyanúsítanak.
A szökni próbáló, majd a repülőtéren elfogott Strauss-Kahn egyébként nem teljesen alaptalanul gondolta azt, hogy megúszhatja tettét, az Amnesty International jelentése szerint ugyanis a nemi erőszak áldozatai még a fejlett világban is ritkán számíthatnak jogorvoslatra, és gyakran az eseteket csak akkor veszik komolyan, ha az fizikai erőszakkal is társul.
A jelentés, mely a tavalyi nőnapra jelent meg, közzétételekor Widney Brown, az Amnesty International Nemzetközi Jogért és Politikai Irányelvekért felelős Igazgatója azt nyilatkozta, hogy „a szegény és gazdag országokban egyaránt, a megerőszakolt és megbecstelenített nőknek nagyon kevés esélyük van rá, hogy támadóikat törvény elé állítsák”.
Az Egyesült Államokban egyébként az ország Igazságügyi Minisztériumának 2006-os felmérése szerint élete során 17,7 millió nőt ért nemi erőszak, míg egy év alatt valamivel több, mint 300 ezren esnek áldozatul. Ezen adatok szerint egy év alatt a nők mintegy 0,3 százaléka szenved el erőszakot, míg az FBI adatai szerint csupán tizedannyi erőszak történik.
Mivel az áldozat szavahihetőségét gyakran megkérdőjelezik, az esetek jelentős része ritkán jut el a vádemelésig, és gyakori, hogy az ítéletek rendkívül enyhék, így Strauss-Kahn minimálisan bízhat abban, hogy jogilag megússza, ám a politikai karrierje – sokan őt tartották Sarkozy lehetséges szocialista kihívójának – szinte egészen biztosan véget ért.
Az Amnesty jelentésében foglaltakat támasztja alá a nagy vihart kavart magyar Zsanett-ügy is.
A nagyhatalmú, francia közgazdász-politikus egyébként jobban járt volna, ha Magyarországon követi el bűnét, hazánkban ugyanis a nemi erőszak büntetési tétele csupán 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés, ami jóval alacsonyabb a Strauss-Kahnra az Egyesült Államokban valószínűleg váró büntetésnél. Az enyhe magyar büntetéseket némileg árnyalja, hogy a szabályozás a kérdésben még 1978-ból maradt ránk és az eurobarometer tavalyi felmérése szerint a magyarok 77 százaléka szerint szigorúbb törvényi szabályozásra lenne szükség.
Kosztolányi Bálint
mfor.hu
