Amíg Nyugat-Európa növekedése nem áll helyre, addig a közép-kelet-európai országok helyzete megpecsételődött, mert a korábban bevált beruházás- és exportorientált gazdaságpolitika nem valósítható meg - jelentette ki Surányi György, a Corvinus Egyetem tanára, volt jegybankelnök az Európa Klub keddi budapesti rendezvényén.
A régió korábbi gyors gazdasági növekedése azért sem valószínű, mert a 2000 utáni évek olcsó külső forrásbevonása már nem tér vissza - mutatott rá Surányi György.
Az egyetemi tanár úgy látja, hogy amíg a nyugat-európai országok és régiónk több országa képes ciklikus gazdaságpolitikát folytatni, azaz a költségvetési hiány drasztikus növelésével keresletet teremteni, addig Magyarország számára ez nem járható út, mert az államháztartás tervezett, 4 százalékot megközelítő hiánya nem növelhető.
"Vitathatatlan, hogy a magyar fiskális politika mozgástere igen szűk, de a Magyar Nemzeti Bank lazább monetáris politikával, azaz alacsonyabb kamatokkal elősegíthette volna, hogy a gazdasági visszaesés kisebb legyen" - fogalmazott Surányi György.
A volt jegybankelnök a pénzügyi-gazdasági válságot elemezve kifejtette: az elmúlt egy év bebizonyította, hogy a maastrichti kritériumok legnagyobb hiányossága: a külső mérlegekre, elsősorban a folyó fizetési mérlegre nem nincs szabály. Így történhetett meg, hogy miközben az USA 2000 után "teljesítette a maastrichti kritériumokat", addig lényegében a külső finanszírozás "segítségével állította elő a pénzügyi válságot" - mondta Surányi György.
