2008. március 18. 08:29

A nemzetközi minősítők után már a hazai elemzők is aggodalmuknak adtak hangot a jövő évi költségvetés alakulásával kapcsolatban. A nagy hitelminősítők – valamint az Európai Bizottság – jelezték: a nagy szerkezeti reformok hiányában nem látják biztosítottnak, hogy Magyarország tartósan visszatérjen a fenntartható pályára, számol be a Világgazdaság.

Az idén nagy biztonsággal teljesülhet a kormányzat hiánycélja, ugyanakkor 2009-ben lényegesen eltérhet a konvergenciaprogramtól a kabinet – közölte Kondera Szilárd, az OTP Bank elemzője. Számításaik szerint ha el is költi a tartalékokat a kormány, az idei GDP-arányos hiány 3,8 százalék körül lehet. Ezzel azonban el is éri a büdzsé a lehetőségek határát, a kiadási szerkezetben nem található több könnyen mozgósítható tartalék.

A beruházások további szűkítése már nem lehetséges, mert az EU-s támogatások mellé önrészt kell biztosítani, a kamategyenleg is inkább a rosszabb irány felé tolódik, a béreket és a nyugdíjakat pedig a kabinet deklaráltan nem hajlandó megnyesni. Még a most tervezettnél kisebb adócsökkentéssel is 4,8 százalékra ugrana a jövő évi hiány, de az már most biztosnak látszik, hogy a konvergenciaprogram 2009-es előirányzata nem tartható.

Abból adódóan, hogy bármekkora mozgástér is van a büdzsében, csak politikai döntés kérdése, nehéz arra bármilyen előrejelzést adni – mondta Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. A jövő évi költségvetés szerinte is aggályos, mivel a nagy szerkezetátalakítások nem történtek meg, a nyugdíjszabályok módosítása is inkább csak szinten tartást jelentett. A gondok már a következő negyedévben jelentkezhetnek, mivel a romló nemzetközi helyzetben támasz nélkül maradhat a jelentős külső finanszírozási igényű magyar gazdaság.

Nem zárta ki azt sem: ismét a 2006-oshoz hasonló folyamatoknak lehetünk tanúi, amikor már egy évvel korábban minden jel arra utalt ugyan, hogy fenntarthatatlan a költségvetési pálya, a befektetők mégis késve reagáltak, csak amikor már megtörtént a megszorítások bejelentése. Már most érzékelhető egy hasonló feszültség, ám lehet, hogy megint csak egy krízishelyzet hozza majd felszínre a problémát, írja a Világgazdaság.