Jóri András azért foglalkozott az üggyel, mert több beadványozó is azzal a panasszal fordult hivatalához, hogy az OMSZ korlátozza az általa kezelt időjárási adatokhoz való folyamatos hozzáférést: "elfogadhatatlanul magas díj megfizetésétől teszi függővé azt, és megszüntette a csapadékadatok térképi ábrázolását nyújtó radarképek és az időjárási riasztások szabad felhasználását". A biztos április közepén hozta nyilvánosságra állásfoglalását.
Egy írásbeli kérdésre adott - az Országgyűlés honlapján elérhető - válaszában Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úgy ítéli meg, hogy az adatvédelmi biztos állásfoglalása nyomán kialakult helyzet két oldalról is veszélyt rejt. Egyrészt az alapadatok értékesítéséből származó bevétel csökkenhet, másrészt pedig az értéknövelt szolgáltatások terén nagyobb verseny alakulhat ki, ami szintén kihathat az OMSZ bevételeire. Mindezek hatására az OMSZ egyéb piaci bevételeinek akár a harmadát is elveszítheti. Előzetes becslés szerint ez 100-150 millió forint is lehet - közölte a tárcavezető.
A miniszter nem zárja ki, hogy az államnak költségátcsoportosítással kell biztosítania az OMSZ működését. Mint írja, minden mért és feldolgozott adat közérdekű, a riasztások "közérdekűségéhez" pedig nem férhet kétség. Ha teljesen következetesen követni akarjuk az állásfoglalást - fűzi hozzá -, akkor gyakorlatilag az OMSZ-nek nincs piaci bevétele, miközben az állami támogatás már csak a működési költségek 23 százalékát biztosítja, a nemzetközi tagdíjak befizetése pedig ugyancsak jelentős anyagi megterhelést okoz.
Fazekas Sándor emlékeztet arra, hogy az adatvédelmi biztos állásfoglalása értelmében az OMSZ sem a radarképek, sem pedig az időjárási riasztások más honlapon való folyamatos megjelenítését nem kötheti díjfizetéshez.
Az állásfoglalásban említett radarképeket az OMSZ honlapján bárki megtekintheti; az adózó állampolgárok az élet- és vagyonbiztonságának megőrzéséhez szükséges információkhoz a különböző tömegtájékoztatási eszközök híradásaiból, vagy a Balatoni viharjelzők figyelésével is kellő időben hozzájuthatnak. A közzététel érdekében tett eddigi intézkedések tehát biztosítják, hogy a közérdekű adatokhoz a nyilvánosság kellő időben és módon hozzájusson - szögezi le a miniszter.
Az adatvédelmi biztoshoz forduló cégek olyan ellenszolgáltatás nélküli adatigénnyel fordultak az OMSZ-hez, amelyek teljesítése nem tartozott a korlátlan alapadat-szolgáltatás kategóriájába, ezért nemleges választ kaptak. Az adatvédelmi biztoshoz tehát nem a lakosság részéről érkezett bejelentés, hanem azoktól a magánmeteorológiai cégektől, akik saját üzleti eredményük érdekében szeretnék az adatokat megkapni, ráadásul olyan formában, hogy azt szinte további feldolgozás nélkül haszonnal értékesíthessék - véli a miniszter.
Az írásbeli válaszban közli azt is, hogy a kormány jogszabályalkotásra, -módosításra készül. Mint hozzáteszi, készül egy meteorológiai törvény, amely tartalmazná többek közt, hogy a meteorológiai tevékenységet végzők közül kinek mi a joga és a kötelezettsége, ki és hogyan foglalkozhat meteorológiai előrejelzéssel, riasztással. Az időjárás-előrejelzési piacon, amelynek harminc-harmincöt százaléka nem az OMSZ kezében van, ez a törvény teremthet rendet - hangsúlyozza Fazekas Sándor.
A miniszter szerint felül kell vizsgálni a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt is annak érdekében, hogy kereskedelmi célra ne lehessen felhasználni az internetről ingyen letölthető adatokat.
MTI
