Az irányelvjavaslat részleteit Viviane Reding igazságügyi és Algirdas Semeta adóügyi biztos ismertette a testület szokásos heti ülését követően, szerdán. A jogszabály az uniós költségvetést is érintő pénzügyi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását harmonizálná uniós szinten, megszüntetve azt a lehetőséget, hogy az elkövetők kihasználják a nemzeti jogrendszerek közti különbségeket (például azt, hogy egyes EU-tagállamokban csak pénzbírság jár olyan csalásért, amelyet máshol börtönnel sújtanak). A jogszabály a témába vágó bűncselekmények közös definiálását, illetve a minimális büntetés mértékét is magában foglalná.
Viviane Reding a javaslatot bemutatva azt hangsúlyozta, hogy az unióban élő adófizetők pénzének maximális védelmet kell biztosítani. Algirdas Semeta pedig úgy fogalmazott, hogy a csalók nem menekülhetnek meg a felelősségre vonás alól pusztán csak földrajzi pozíciójuk okán. A bizottság emlékeztetett arra is, hogy az uniós büdzsé 90 százalékát a tagországok költik el. Tavalyelőtt EU-szerte összesen 600 csalásgyanús esetet vizsgáltak uniós pénzekre vonatkozóan, és a tagországok beszámolói alapján a csalásokban érintett összeg eléri a 600 millió eurót.
Az adóelkerüléssel és adócsalással foglalkozott az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottsága is. A képviselők megszavazták azt a jelentéstervezetet, amely "az adóelkerülés és az adócsalás, valamint a kettős nem adózás lehetőségét minimálisra csökkentve egyértelműen szabályozza a kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszerét" - jelezte közleményben Pelczné Gáll Ildikó, a dokumentum EP-bizottsági felelőse. Emlékeztetett rá, hogy "a legfrissebb becslések szerint az adókijátszás és az adóelkerülés összességében hárommilliárd euró bevételkiesést jelent az Európai Unió kormányai számára". A jelentésben a közlemény szerint "kiemelt szerepet kapott az a szemlélet, miszerint nem fordulhat elő, hogy valaki hibrid eszközök alkalmazásával vagy éppen jogosulatlan adókedvezmények igénybevételével mentesülni tudjon az adófizetés alól".
MTI
