Az államtitkár szerint minden eszköz adott lesz ahhoz, hogy a következő években növelni lehessen a magyar exportot és a külgazdaság hozzájáruljon a magyar gazdaság tartós növekedéséhez. Szijjártó Péter hangsúlyozta: külgazdasági fókuszú külpolitikát kell folytatni a következő években ahhoz, hogy Magyarország kedvezően ki tudja használnia az utóbbi évek világgazdasági változásait, és ennek a folyamatnak a nyertese legyen. Szijjártó Péter rámutatott: a külgazdaságra fókuszáló külpolitikának a gazdaságdiplomáciával együtt a külgazdasági érdekérvényesítést kell szolgálnia, ehhez pedig egységes igazgatásra van szükség.
Az új kormányban létrejön az egységes külgazdasági és külügyminisztérium, amelyre Európa számos országában van példa, a többi között a külpolitika és a külgazdaság egységes irányítása valósul meg Franciaországban, Svédországban, Szlovákiában - mondta Szijjártó Péter.
Az államtitkár szerint 2010-ben sikeres stratégiai döntés volt, hogy a magyar külgazdasági struktúrát két lábra állították az export iránya és a résztvevők körének szempontjából. Akkoriban a magyar export több mint 80 százaléka az Európai Unióba irányult, ezért nyitott a külgazdasági stratégia a dinamikus növekedést produkáló keleti piacok felé.
A keleti nyitás stratégiájának lényege, úgy növelni a magyar exportot, hogy az EU-n kívülre nagyobb mértékű legyen a bővülés. Tavaly 6 százalékkal nőtt a teljes magyar kivitel és elérte a 108,6 milliárd dollárt, az EU-n kívül 2013-ban 7 százalékkal nőtt a magyar kivitel - ismertette az államtitkár.
Szijjártó Péter kitért arra, hogy a külgazdasági stratégia új típusú eszközöket is tartalmaz, a nyolc miniszterelnöki külföldi látogatáshoz kapcsolódóan 549 üzletember folytatott üzleti tárgyalásokat, amelytől 270 millió eurónyi exporttöbbletet várnak az érintett cégek. Jelentős a gazdasági vegyes bizottságokban rejlő potenciál is, például a keleti nyitásban érintett országok esetében - mondta az államtitkár.
Szijjártó Péter szólt arról, Magyarország szeretné elérni, hogy 2018-ra a magyar export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon, valamint azt, hogy Magyarország egyre inkább termelési központtá váljon a térségben, illetve minél több magyar kkv részesüljön a magyar exportból.
Kerekes György, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a magyar külgazdaságban nem elsősorban finanszírozóként lesznek jelen, céljuk olyan kapcsolati hálózat létrehozása, amelyben lehetőségük lesz részt venni a versenyképes hazai kkv-knak is. Szerinte termékexportban a magas minőségű magyar fogyasztási cikkekre van kereslet külföldön, a szolgáltatásexport pedig sokrétű lehet, a klasszikus mérnöki szolgáltatásokon túl új megoldásokat is kínálnak.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója előadásában rámutatott arra, hogy 2013-ban nőtt a magánfogyasztás Magyarországon, ez azonban a külkereskedelmi áruforgalom változásában még kevésbé látszik.
Hozzátette, a magyar gazdaságnak még jó ideig exportorientáltnak kell maradnia, és fontos, hogy a hazai vállalatok ehhez alkalmazkodni tudjanak. Utalt arra, hogy 2011-12-ben nőtt a hazai tulajdonú vállalatok aránya a magyar exporton belül az egyre bővülő külpiacon. Ha ez a folyamat tovább tart, az kedvező - jelentette ki.
A Magyar Külgazdasági Szövetség 2002. szeptember 9-én, önkéntes alapon létrehozott civil szakmai szervezet. Elsődleges feladatának a hazai tulajdonú kkv-ék pozícióinak erősítését, közvetlen és közvetett exportjának elősegítését tartja, ellátja szakmai érdekképviseletüket.
MTI
