A miniszter kiemelte: ebben a külpolitikában egyszerre fontos a transzatlanti és a keleti kapcsolatrendszer. A magyar nemzeti érdekek mellett lényeges a geopolitikai érdekek - a béke, az energiabiztonság és a kereskedelmi célok - érvényesítése is - vélekedett. Szijjártó Péter kifejtette: az év első 9 hónapjában kedvezően alakult az ország külkereskedelmi mérlegének szerkezete és forgalma, az export 7 százalékkal nőtt, az EU-ba irányuló 9 százalékkal, az azon kívülre irányuló 1 százalékkal.
Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy miközben a magyar-amerikai kapcsolatok történelmi mélyponton vannak, és Magyarország elszigetelődik Európában, a keleti nyitás politikája megbukott, ezért felvetette a kérdést, hogy lesz-e fordulat a külpolitikában. Hoffmann Rózsa (KDNP) szerint erre nincs szükség, és minden irányban jó kapcsolatokra kell törekedni. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban hangoztatta: Magyarország érdeke, hogy erős keleti kapcsolatrendszere legyen. Nem indokolt a külpolitikai fordulat - fűzte hozzá.
Vona Gábor megjegyezte: a keleti nyitás célja nem lehet a "gazdacsere", egyfajta keleti kiszolgáltatottság kialakítása, meg kell találni a lehetőséget, hogy Magyarország Kelet és Nyugat találkozópontján ne frontvonal legyen, hanem híd. A miniszter szerint az együttműködés az Egyesült Államokkal a gazdasági kapcsolatokat, a befektetéseket, valamint a biztonságpolitikát tekintve zökkenőmentes. Oláh Lajos (független) drámainak nevezte a magyar-amerikai kapcsolatokat, míg Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke úgy látja, a helyzet nem olyan drámai, mint amilyennek tűnik, hiszen a gazdasági és a biztonságpolitikai együttműködés ma is akadálymentes, de valóban komoly politikai viták vannak. Szijjártó Péter minderre reagálva úgy vélte, hogy a két ország közötti politikai együttműködés több nyitott kérdéstől terhelt, és Magyarországnak elemi érdeke ezek mielőbbi lezárása.
Szijjártó Péter az ülésen kitért rá: korábban senki nem gondolta, hogy Magyarország egyik szomszédjában háborús helyzet alakulhat ki. Az ukrán helyzetet a lehető leggyorsabban és tárgyalásos úton kell megoldani, fontos, hogy Ukrajna stabil és fenntartható ország legyen politikai és gazdasági szempontból is, és ehhez strukturális reformok szükségesek, amelyekhez Magyarország szívesen nyújt segítséget.
Németh Zsolt közölte: ki kell állni Ukrajna területi integritása, államisága, valamint európai perspektívája mellett, és Magyarország ezt teszi. Olyan megoldás kell, amely az ukránoknak és a magyaroknak is előnyös - tette hozzá. A miniszter az energiabiztonságról beszélve közölte: ez Közép-Európában kiemelten fontos kihívás, és diverzifikációra van szükség. Eddig egy projekt volt, amely reálisnak tűnt ennek kezelésére, a Déli Áramlat, és Magyarország szempontjából rossz hír, hogy a vezeték nem épül meg - mondta. Hozzátette: most új lehetőségek után kell nézni, és ilyen lehet a déli gázfolyosó.
MTI
