Csak a hangulattal kell vigyázni
Ha a nemzetközi környezet nem változik, akkor 2013-ban az ország adóssága biztosan finanszírozható - mondta hétfőn Varga Mihály, a nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter. Ha valóban egyszerűen csak a finanszírozás a cél, akkor ez így van, ráadásul mostanra a hozamok csökkenése miatt sokkal kevésbé érné meg rohanni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) karjaiba.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint 2013-ban a teljes megújítandó adósság 3846,9 milliárd forint lesz, ami első hallásra rengeteg pénz. Ahhoz azonban komoly összeomlásnak kellene lennie a világban, hogy forintkötvényeket se tudjunk kibocsátani (bár 2008 őszén erre is láttunk példát, azért is volt sürgős az IMF-hitel - a szerk.), ezért most érdemesebb csak a devizaadóssággal foglalkozni. A devizatörlesztés pedig 1453,9 milliárd forintot tesz majd ki jövőre, ebben lesznek devizakötvények, illetve a Valutaalap felé esedékes "szokásos" törlesztés.
Az ÁKK jövő évi finanszírozási terve még nem ismert, így egyelőre nincs információnk arról, számol-e a kormány devizakötvény-kibocsátással 2013-ban. Mindenesetre az utóbbi hetek nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy rövidesen megpróbálhatunk kilépni a piacra, hiszen az NGM helyettes államtitkára például úgy fogalmazott, hogy "a kormánynak szándékában áll nemzetközi piacokon devizakötvényt kibocsátani, mivel a lejáró államadósság miatt fellépő finanszírozási igény biztosítására a forint piac túlzott megterhelésének elkerülése érdekében célszerű a devizában történő államkötvény-kibocsátás is". Ennél több és konkrétabb információt azonban Banai Péter Benő sem árult el, vélhetően a nemzetközi hangulat függvényében dönti majd el a kormány, mikor akar kötvényeket a piacra dobni.
Viszonylag simán meglehet rá a pénz
Ha csak a devizaadósságot vesszük, akkor az 1453,9 milliárd forint viszonylag könnyen finanszírozható. A kormánynak október végén 1724,8 milliárd forintnyi betéte volt a jegybankban. Ezzel már önmagában ki lehetne húzni 2013 végéig, azonban novemberben volt több mint 400 milliárd forintnyi törlesztésünk, ami vélhetően megcsapolta kicsit a tartalékokat (ezzel kapcsolatban jövő szerdán közöl adatokat a jegybank - a szerk.). Emellett forintkötvényekből rendre a terv felett tud eladni az adósságkezelő, ami hizlalja a betétállományt. Az idei gyakorlat az volt, hogy a jegybankban lévő betétből a kormány a devizatartalék terhére vált forintot devizára, így tudja teljesíteni törlesztési kötelezettségét, ehhez a módszerhez jövőre is folyamodhatnak.
Ha nem lenne elég a jegybankban elhelyezett kormányzati betét, akkor még mindig ott az egykori magánnyugdíjpénztárak vagyonának maradéka. Ez szeptember végén 694,9 milliárd forintot tett ki, végső esetben ennek egy részét is a piacra tudjuk dobni. Ráadásul a fenti összegből 220 milliárd forint úgynevezett számlapénz, amit gyakorlatilag bármikor be tud vonni a finanszírozásba a kormány, ha akarja.
Korábban arról is hallani lehetett, hogy legvégső esetben a finanszírozást szolgálhatja az állam 20 százalékos Mol-részesedése is, ezt azonban a mostani környezetben szinte biztosan nem fogja piacra dobni a kormány, hiszen az annak idején 22 ezer forint feletti áron vett részvényeket a mostani 18 000 forint alatti árfolyamon jókora bukás lenne eladni.
Összefoglalva tehát még devizakötvény nélkül is több mint 2000 milliárd forintnyi forrása van a kormánynak a kevesebb mint 1500 milliárdos lejáró devizaadósságra. Ha pedig folytatódik a kedvező tendencia a forintkötvények piacán, akkor ez a tartalék tovább emelkedhet a következő hónapokban. Vagyis ha a forintpiacon továbbra is sikeres lesz hazánk, akkor nagy biztonsággal megállapíthatjuk, hogy valóban nem lesz szükség az IMF pénzére. Akkor lenne baj, ha a nemzetközi hangulat drasztikus romlása miatt hosszabb ideig forintkötvényeket sem tudnánk a terveknek megfelelően eladni, mert a közel 4000 milliárd forintos teljes finanszírozási szükségletet nagyon nehéz lenne előteremteni. Egy ilyen nagy összeomlásra egyelőre semmi sem utal, de elemzők figyelmeztetnek a kockázatokra, hiszen például továbbra sem tudni, mi lesz az amerikai költségvetési szakadék megoldása, illetve az eurózóna is okozhat még kellemetlen meglepetéseket.
Már nem is lenne annyira fontos az IMF pénze
Az év elején többször írtunk arról, hogy egy újabb hitelmegállapodás nem csak a finanszírozás biztonsága szempontjából lehetne kulcskérdés, hanem annak ára miatt is. Az IMF ugyanis 3-4 százalékos hozam mellett biztosítana forrást Magyarországnak, miközben az év elején nem ritkán 8-10 százalékos hozamot kellett fizetnünk a forintkötvények után. Mostanra azonban ez az idő elmúlt, a hozamok folyamatos csökkenése után a rövid kötvényeket már 6 százalék alatti jegyzéssel tudjuk eladni, de a hosszabb papírok sem haladják meg a 7 százalékot.
Vagyis az elmúlt fél évben lényegesen kisebb lett a hozamkülönbség, sokkal kevésbé érné meg most lehívni az IMF pénzét. A fenti 3-4 százalékos kamatkülönbözet mellett a kormány már jogosan fontolhatja meg, érdemes-e az IMF karjába rohannia és megkötnie a kezét a gazdaságpolitika terén. Ráadásul a CDS-felárunk csökkenése miatt devizában is lényegesen olcsóbb lenne most kilépnünk a piacra. A jelenlegi 300 bázispont körüli magyar országkockázati felár a tízéves amerikai kötvények 1,64 százalékos hozama mellett azt jelentené, hogy jó eséllyel 5 százalék körüli szinten tudnánk eladni dollárkötvényt. A piacon pedig a jegybankok mennyiségi lazításai miatt bőven van likviditás, így vevő is lenne a magyar papírokra.
A fenti forgatókönyv egyetlen gyenge pontja a bizonytalanság. Ha beüt a krach a nemzetközi piacokon és forintban sem tudunk kötvényeket kibocsátani, akkor viszonylag rövid ideig tartanak ki a kormány tartalékai. És akkor rögtön sürgős lehet egy IMF-megállapodás megléte, onnan kezdve pedig nem Magyarország van alkupozícióban. Ez persze nem csak akkor állhat elő, ha egyáltalán nem tudunk állampapírokat eladni, elég az is, ha drasztikusan emelkednek a hozamok, akkor ismét előtérbe kerülhet az olcsóbb IMF-forrás szükségessége.
Beke Károly
mfor.hu
