A törvény kiegészülne az értékhatár felett készpénzes fizetést elfogadó árukereskedőkkel: a tervezet szerint a jövőben csak akkor fogadhatnak el ekkora összeget készpénzben, ha előzőleg a kereskedelmi hatóság nyilvántartásba vette őket. Az ügylethez ezenkívül "kockázatérzékenységi" alapon (egyszerűsített vagy fokozott) ügyfél-átvilágításra is szükség van, amelynek természetes személy esetén tartalmaznia kell többek között a lakcímet és az azonosító okmány számát, jogi személy esetén pedig többek közt a cégjegyzékszámot. Hasonló átvilágításra volna szükség ötszázezer forintot meghaladó pénzváltás esetében is. A bejelentett adatokat a pénzügyi információs hatóság kezeli - ez a szervezet a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP).
"A tervezet a totális állam orwelli érzését kelti" - mondta a lapnak a javaslathoz számos módosító indítványt benyújtó Hankó Faragó Miklós, az SZDSZ képviselője. Az elsődleges aggály, hogy az adatokat a VPOP kezeli, amely hatóság a pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben is illetékes - vagyis a tranzakciók során regisztrált adatok esetleg felhasználhatóak adóhatósági vizsgálatoknál is.
Hankó személyes érdeklődésére Veres János pénzügyminiszter cáfolta, hogy az adóhatósághoz is eljuthatnak az adatok - a Napi Gazdasággal ugyanakkor a PM közölte, a hatóság az információkat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmen kívül felhasználhatja adócsalás, sikkasztás, csalás bűncselekmények felderítésére, és ezeket az adatokat továbbíthatja más nyomozó hatóság részére is. A törvénytervezet a várhatóan jelentős adminisztrációs költségek kompenzálásáról sem rendelkezik, így az rendkívül súlyos terhet jelent az üzleti életnek - tette hozzá a képviselő.
