A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentésében rejtőzik az a diagram, melyről eddig kevés szó esett. Ez alapján ugyanis a magyar gazdaság jövőre elveszíti az éllovas szerepet a visegrádi országok között. Pedig idén még a legjobbak voltunk/vagyunk. Ez pedig olyannyira jó hír, hogy Orbán Viktor ezt már tavaly év végén előre vetítette és az aktuális GDP-statisztikák megjelenése után a kormány rendre szerette kiemelni a tényt, miszerint a magyar gazdaság mindenkit maga mögé utasított Európában.
Kapcsolódó:
Igaza lett Orbánnak: a régió élén a magyar gazdaság
Letaszíthatatlan Európa trónjáról Magyarország
Mögöttünk kullog egész Európa
Látván a sorozatban meglepetéseket okozó adatokat, a kormány az áprilisi 2,3 százalékról már 3,1 százalékra növelte idei GDP-várakozását is. A jövő év azonban megtorpanást hozhat. Éllovasokból ismét sereghajtók leszünk ugyanis.
És mindezt annak ellenére, hogy a fogyasztás igazán még be sem indult - ahogy arra Orbán is kitért a második negyedéves GDP-adat közlése után -, viszont idén rengeteget számított az uniós pályázati pénzek gyorsított ütemű lehívása. Ez ugyanis a bruttó állóeszköz-felhalmozás nyomán támogatta a 8 éves csúcsra ugró gazdasági növekedésünket.
Jövőre azonban az uniós pénzeknek már jóval kisebb lesz a hatása, az MNB szerint is az idei 12,5 százalékos beruházás-növekedés jövőre 2,6 százalékra szelídül majd. Emellett még egyébként az exportunk bővülése is 6,5-ről 5,9 százalékra mérséklődik. Ezt a "visszalépést" pedig képtelen lesz a háztartások fogyasztása ellensúlyozni, mivel a jegybanki várakozások szerint az idei 2,2 százalékos plusz "mindössze" 2,6 százalékra gyorsul majd.
Így miközben az IMF tegnap publikált World Economic Outlook kiadványa szerint jövőre 2,3 százalékkal nő a magyar gazdaság (a kormány és a jegybank szerint 2,5, illetve 2,4 százalékkal), a visegrádi országok ismét egy kicsit elhúznak majd mellettünk. Igaz, a leszakadás veszélye csak a jövő év vonatkozásában egyelőre nem fenyeget.
Az IMF prognózisa alapján a magyar gazdaság 2,3 százalékos növekedése mellett a cseh 2,5-tel, a szlovák 2,7-tel, a lengyel pedig 3,3 százalékkal fog növekedni 2015-ben. Ugyanakkor érdemes azt is megjegyezni, hogy ezek inkább pesszimista forgatókönyvnek tekinthetők, hiszen például a lengyelek a Morgan Stanley nyári várakozása szerint a 4 százalékos pluszt is összehozhatják és a csehek is nőhetnek 2,6-tal.
Úgy tűnik tehát, hogy hiába az idei fellendülés, az európai vezető szerepünk "tiszavirág" életűnek bizonyulhat, hiszen hazánk idei lényegében kiugróan jó teljesítménye döntő mértékben az egyedi és egyszeri tényezőként is nevezhető hatalmas uniós pénzbeáramlásnak és a beruházások hirtelen megugrásának köszönhető. A többi terület ennél csak lassabb, kiegyensúlyozottabb ütemben tud növekedni. Persze mindezt nagyban átalakíthatja még az orosz-ukrán konfliktus továbbfejlődése és végkimenetele.
Székely Sarolta
mfor.hu
