Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke kedden a Matolcsy György által benyújtott Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz nyújtott be módosítót, mely bedőlt hitelesek önkormányzati tulajdonba átadott ingatlanainak bérleti díját szabályozná. A debreceni polgármester ugyanis nem ért egyet a nemzetgazdasági miniszter azon elméletével, miszerint az önkormányzatok az átvételt követő két évig rendkívül alacsony, kedvezményes bérleti díjat számolhatnának fel az Eszközkezelő által nekik átadott ingatlanokra.
Mint ismert ugyanis a Nemzeti Eszközkezelő az idei év során 8000 bedőlt hitellel terhelt ingatlant vásárolhat fel, amiket az adós egy, a kormány által rendeletben meghatározott összegért visszabérelhet vagy az Eszközkezelőtől, vagy pedig az önkormányzattól. Lehetőség van ugyanis arra is, hogy az Eszközkezelő két év után az érintett települési önkormányzat tulajdonába átadja az ingatlant, amelynek a kiszámíthatóság érdekében szintén két évig a rögzített bérleti díjat kell kérnie.
Az április 12-i Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet kimondja: a lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a bérleti szerződés megkötésének évében a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték 1,5 százalékának az egytizenketted része.
Szociális alapú bérleti díj helyett költségelvű bérleti díj
Jelenleg az önkormányzatokkal szemben is elvárt feltétel, hogy az önkormányzati tulajdonba kerülést követő két évig nem határozhatnának meg hátrányosabb feltételeket, mint ami az eszközkezelő és a bérlő közötti szerződésben foglaltatna.
Kósa egyik paragrafushoz tett kiegészítése szerint a települési önkormányzat lakásbérleti szerződésre vonatkozó feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a lakóingatlant átvevő települési önkormányzat a bérlő számára a lakbért költségelven állapítja meg. Az indoklás szerint a Nemzeti Eszközkezelő működését szabályozó törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megfogalmazott, "mérsékelt összegű, a lakás forgalmi értéke 1,5 százalékának megfelelő mértékű, szociális típusú lakbér két éves időszakra történő befagyasztása nem várható el az önkormányzatoktól, vagy azok vagyonkezelő szerveitől". Éppen ezért kellene az önkormányzatoknak költségelven meghatározni a bérleti díjat, ellenkező esetben az ingatlannal kapcsolatban felmerülő ráfordításokat az önkormányzatok saját zsebből lennének kénytelenek fedezni (ilyen ráfordítás lehet az épület, a központi berendezések karbantartása, az épület felújítása, vezetékrendszerek javítása, a burkolat, nyílászárók cseréje, pótlása). Ez pedig az amúgy is nehéz helyzetben lévő, már sok esetben eladósodott önkormányzatok számára újabb plusz terhet jelentene.
Több helyen rosszul járnának az adósok
Az mfor.hu megpróbált utánajárni annak, hogy a módosító javaslat elfogadása esetén mennyiben változna a bérleti díj. Szúrópróbaszerűen választottunk ki az ország különböző pontjáról kisebb és nagyobb településeket egyaránt, a honlapjukon található dokumentumokból pedig megkerestük, milyen mértékű a költségelven meghatározott bérleti díj mértéke, majd az ingatlan.com hirdetései alapján összeírtuk a szóban forgó településeken jellemző ingatlanárakat egy 55 négyzetméteres lakás esetében. Ezen információk ismeretében pedig összevetettük egymással a kormányrendelet által meghatározott, kedvezményes havi bérleti díj és a költségelven kiszámolt összeg közötti eltérését. Az eredmény egyik település esetében sem cáfolta meg azt a feltételezésünket, mely szerint a módosítás elfogadása után nagyobb teher hárulna az érintett adósokra: még a legalacsonyabb költségelvű bérleti díj mellett - ha kis mértékben is, de - rosszabbul járhatnak az adósok.
Ahogy az alábbi összesítő táblázatunkban is látható, egy 55 négyzetméteres ingatlan esetében a legkisebb változás Simontornyán történne, itt ugyanis a kormányrendelet által meghatározott 9375 forintos havi bérleti díj a 172 forintos négyzetméterenkénti összeggel 9460 forintra emelkedne, ami minimális eltérést okozna a leendő bérlőknek. Ezzel szemben Nyírbátorban vagy Ózdon, melyek az ország szegényebb régióban található városok, akár 19 ezer forinttal is többet fizethetnek az adósok a lakásukért, ha elfogadják a módosító javaslatot (ez évente 228 ezer forintos többletkiadást okozna). Ózdon az ingatlan.com hirdetései alapján egy 55 négyzetméteres ingatlanhoz átlagosan 4 millió forint körüli összegért lehet hozzájutni, így a szociális alapú bérleti díj egy hónapban 5000 forintra jönne ki. Ha az önkormányzat határozná meg a bérleti díjat, akkor a 439 forintos egységárral számolva 24 145 forintot kellene fizetni.
Megvizsgáltuk két budapesti kerület esetében is a változást, és kiderült: a fővároson belül is lesz, akire kisebb pluszteher fog hárulni. Egy 13. kerületi ingatlan bérleti díja a jelenlegi szabályozás szerint 15 ezer forintra jönne ki egy hónapban, a Kósa-javaslat elfogadása után viszont 16 280 forintról lehetne beszélni, tehát havi szinten 1280 forinttal többet kellene fizetni az adósoknak. A 8.kerületben viszont már ennél rosszabbul járna az érintett: a havi 12 500 forintos teher a 370 forintos egységdíjjal számolva 20 350 forintra növekedne, ami havi 7850 forintos pluszkiadást okozna (évi szinten több mint 90 ezer forintot).
Székely Sarolta
mfor.hu
