Szinte hihetetlen felelőtlenség okozhatta a katasztrófát
Múlt hétfőn robbant be a ciprusi Evangelos Florakis haditengerészeti támaszponton mintegy 20 ezer tonna lőszer, a detonáció ötkilométeres körzetben szinte mindent letarolt, ebbe pedig beleesett az ország legnagyobb villamosenergiát termelő erőműve, a Vassiliskos is, mely a szigetország kétharmadát látja el árammal. Azóta folyamatosan akadozik a villamosenergia-ellátás, ráadásul senki nem tudja előre, mikor készüljön kimaradásra.
Szakértők már a robbanás után feltették a kérdést, hogy kerülhetett egy ekkora lőszerszállítmány a legnagyobb erőmű közelébe. A ciprusi zászló alatt hajózó orosz jármű történetéhez hasonlót talán csak Rejtő Jenő tudott volna kitalálni. A szállítmányt Irán küldte volna Szíriának, illetve közvetve a Hezbollahnak, Ciprus pedig jó pénzért vállalta, hogy átengedi. Az ENSZ azonban a sziget partjainál feltartóztatta a hajót, melyet így a haditengerészet kikötőjébe vittek.
A 20 ezer tonna lőszer tehát több mint két éve állt a konténerekben. És itt követte el a következő hibát a kormány, hogy nem pakolta ki a szállítmányt, és nem szállította biztonságos helyre. Ennek oka, hogy a lefoglalást valószínűleg az oroszok és az irániak sem nézték volna jó szemmel, ezért a ciprusi vezetés a semmittevést választotta. Ráadásul a tengerészeti támaszpont parancsnoka az elmúlt években többször kérte, hogy kezdjenek valamit a veszélyes szállítmánnyal, utoljára néhány nappal a robbanás előtt tette szóvá, hogy katasztrofális állapotban vannak a konténerek. A sors fintora, hogy a parancsnok a robbanásban életét vesztette.
Csak lassan áll helyre az élet
Hivatalos információk egyelőre nincsenek arról, meddig lesznek áramkimaradások a szigeten, szakértők szerint legalább 3-5 hónapig kell naponta több órás áramszünetekre készülni, az ottani viszonyokat ismerve ez legalább fél évet jelent. "Senki sem tudja előre, mikor lesz áram, egyszercsak elmegy. Elvileg van egy hivatalos menetrend, hogy hol mikor kapcsolják le, de az nem publikus, és az áramszolgáltató sem mond semmit" - vázolta fel a helyzetet az mfor.hu Cipruson élő informátora. Hozzátette: a múlt hét elején a robbanás után a helyi barkácsáruházban szinte mindenki zseblámpát akart venni.
A véletlenszerű lekapcsolás teljes városokra van hatással. "Nemrég például épp a moziban ültem, 20 percet láttam a filmből, mire minden elsötétült. Pozitív, hogy legalább adtak egy másik jegyet, amit később be lehetett váltani" - meséli a szigeten élő magyar.
Keddi újsághírekben arról lehetett olvasni, hogy hétfőn valamelyest javult a helyzet, hiszen a sziget északi, török feléről sikerült áramot szerezni. Ezzel már hétfőn sikerült biztosítani azt a mennyiséget, ami a lakosság ellátásához kellett. Forrásunk szerint igaz ugyan, hogy kevesebb az akadozás az ellátásban, azonban nem mindenki örül neki, hogy éppen a törököktől vesz áramot a kormány.
Az áramszünetek mellett a sziget egy részén vízkorlátozást is bevezettek, azonban azt kevésbé érzik meg az emberek. Információink szerint két naponta 12 órára nyitják meg a vizet, azonban a legtöbb ház tetején tartályok vannak, melyeket ilyenkor használnak például fürdésre, illetve a többség egyébként sem iszik csapvizet.
Az áramszüneteket leginkább Nicosiában érzik meg, ugyanis a nagyobb turisztikai központokban szándékosan nem kapcsolják le az áramot. Ennek oka, hogy a ciprusi gazdaság a szolgáltató szektorra épül, a GDP háromnegyedét az adja. Azon belül főleg az idegenforgalom és a pénzügyi szektor számottevő, évente mintegy kétmillió turista látogat az országba, ami a teljes lakosság majdnem háromszorosa.
Recesszió vagy forradalom?
A görög bankok komoly kitettsége miatt egyébként is érzékenyen érinti a ciprusi gazdaságot a görög adósságválság, azonban most a katasztrófa hatására még jobban visszaeshet a gazdaság. Az elmúlt napokban ugyanis sok irodában, üzletben megállt az élet a váratlan áramkimaradások miatt, és a korlátozások az ipari fogyasztókat is érinthetik.
Ráadásul a robbanás óta naponta több ezren követelik Nicosiában a kormány távozását, ami a 700 ezres országban már komoly tömegtüntetésnek számít. Egyedül a robbanásban meghalt 12 áldozat temetésének napján szüneteltették a demonstrációkat. A legkomolyabb tüntetések hétfőn voltak az elnöki palota előtt, akkor szinte minden helyi tévé élőben közvetítette a tiltakozásokat.
Lehetséges, hogy Ciprus pénzügyi segítségre szorul - jelentette be Atanáziosz Orfanidesz, a ciprusi központi bank elnöke szerdán. Az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja szerint ez akkor következhet be, ha nem történnek hatékonyabb lépések a július 11-i robbanás gazdasági hatásainak mérséklésére.
Orfanidesz július 18-án kelt, Dimítrisz Hrisztofiasz köztársasági elnöknek címzett levelében úgy fogalmazott: "annak érdekében, hogy elkerüljük a legrosszabbat, beleértve egy támogatási rendszerbe való belépést és mindent, ami ezzel jár, azonnali hatállyal további, és még hatékonyabb intézkedéseket kell tennünk".
Beke Károly
mfor.hu
