Kevés annál bosszantóbb dolog van egy devizahiteles számára, mint amikor éppen a törlesztőrészlet kiszámításakor gyengélkedik a forint a svájci frankkal szemben. Márpedig az elmúlt hónapokban ez többször is előfordult, ezért sejtenek néhányan tudatos összeesküvést a bankok részéről.
Hatból ötször rosszul jártak az erstések
A példa kedvéért megvizsgáltuk a forint árfolyamának alakulását a svájci frankkal szemben a devizahitelek fordulónapjai környékén. Az Erste Bank esetében például minden hónap tizenötödike, illetve az azt követő első munkanap a törlesztőrészletek kiszámításának időpontja. Az elmúlt hat hónapban ötször fordult elő, hogy gyengült a forint ezen a fordulónapon, ami mindenképpen figyelemre méltó, de akár véletlen egybeesés is lehet.
A legszembeötlőbb januárban volt a különbség: akkor 14-én még 187,50 forint volt a Magyar Nemzeti Bank hivatalos középárfolyama a svájci frank tekintetében, majd másnapra egészen 190,76-ig gyengült a forint. A dolog külön érdekessége, hogy 16-án a törlesztőrészletek levonása után már 186,36 volt a középárfolyam, azaz egy napig volt különösen gyenge a magyar deviza, de pont akkor, amikor az a legrosszabb volt a hiteleseknek.
Január mellett még februárban, márciusban, májusban és júniusban is gyengébb volt a forint tizenötödikén, vagy az azt követő munkanapon, mint egy nappal előtte. Februárban 199,25-ről 202,88-ra emelkedett a hivatalos középárfolyam egy nap alatt, márciusban 192,75-ről 194,73-ra, míg júniusban például 183,55-ről 184,44-re gyengült a forint a frank ellenében.
Az egyetlen kakukktojás április volt, amikor nagyjából szinten marad az árfolyam, a 14-én tapasztalt 191,54 után másnap 191,01 volt a frank jegyzése.
Sokkal jobban jártak az első félévben az OTP ügyfelei, ugyanis a bank a devizaalapú jelzálogfedezetű hitelek esetében minden hónap negyedikében állapította meg a fordulónapot. Az OTP tájékoztatása szerint ők mindig a negyedikét megelőző nap eladási árfolyamával kalkulálnak a részletek kiszámításakor. Azaz esetükben a harmadikai árfolyamokat érdemes figyelembe venni.
Az elmúlt hat hónapban mindössze egyszer, márciusban fordult elő, hogy másodikáról harmadikára kismértékben gyengült a forint a frankkal szemben, azonban jelentős erősödésre kétszer is volt példa: áprilisban például a másodikai 196,73-ról másnapra 193,76-ra csökkent a frank árfolyama, míg júniusban 186,25-ről 184,76-ra esett a jegyzés.
A deviza személyi kölcsön esetében az OTP-nél az ügyfél választhatja meg a fordulónapot minden hónapban elseje és huszonnyolcadika között.
"Hozzánk nem érkezett panasz a fordulónapokon tapasztalható árfolyammal kapcsolatban. Az árfolyamok alakulása minden esetben a devizapiaci folyamatokat, illetve az aktuális helyzetet tükrözi" – válaszolták kérdésünkre a bank kommunikációs osztályán.
Persze a fenti adatokból nem érdemes komoly következtetéseket levonni, mivel csak az Erste és az OTP példáját vizsgáltuk. Nem egységes ugyanis a fordulónapok megállapítása a bankoknál: több helyen a szerződéskötés napját veszik figyelembe, máshol pedig egységesen, de nem tizenötödikén állapítják meg a törlesztőrészleteket.
Nem nagyon lehet trükközni
"A magam részéről én szkeptikus vagyok, hogy komoly következtetéseket lehet levonni a fordulónapokon tapasztalható forintárfolyamok között" - válaszolta az mfor.hu kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Szerinte egyrészt olyan nagy összeg kéne az árfolyam befolyásolásához, hogy az már nem biztos, hogy megérné a bankoknak, másrészt pedig a pénzintézetek sem érdekeltek abban, hogy gyenge legyen a forint.
"A magyar bankoknak ugyanúgy devizában kell továbbtörleszteniük, így nekik nem okoz plusz nyereséget a gyenge forint" - vélekedik az elemző. Ha pedig egy cég arra játszana, hogy a forint gyengülésekor beszedett pénzt később törleszti tovább, akkor sem jár sikerrel, ugyanis ez fedezetlen pozíciónak számít, ami nem megengedett a bankok esetében - vázolta fel a szakember. Másrészt szerinte nem érdemes erre spekulálni, mivel senki sem tudhatja előre, hogy pár nap múlva hogyan alakul majd a forint árfolyama.
"A forint árfolyama legtöbbször külső hatásoktól függ, a nemzetközi piacok hangulata befolyásolja, ezzel pedig nagyon nehéz szembe menni" - hozott fel újabb indokot Suppan Gergely arra, miért nem trükköznek a bankok.
Az is a teória ellen szól, hogy a bankoknak sem feltétlenül érdekük a gyenge forint, mivel akkor több embernek okoz nehézséget a törlesztőrészlet fizetése, a hitelek nagyobb aránya dől be - mondta a Takarékbank elemzője.
Bárki panaszt tehet
Természetesen az ügyben megkerestük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) is, ahol azt a választ kaptuk, hogy egyelőre nem érkezett panasz hasonló ügyben a szervezethez. A szabályok szerint egyébként bárki panaszt tehet, aki úgy érzi, hogy igazságtalanul emelkedett meg a törlesztőrészlete, azaz a devizahitelesek nyugodtan fordulhatnak a felügyelethez.
Tavaly összesen több mint hétezer panasz érkezett a felügyelethez a pénzügyi cégek működésével kapcsolatban, idén május végéig pedig már 4800 volt ez a szám - mondta el egy június elején tartott sajtótájékoztatón Schiffer Péter, a felügyelet főigazgató-helyettese. "Az elmúlt tíz hónapban elsősorban az emelkedő törlesztőrészletekkel kapcsolatban panaszkodtak az ügyfelek, míg a befektetések esetében sokan kifogásolták, hogy befektetésük a válság miatt veszített értékéből, így jó esetben is csak a pénzük egy részéhez juthatnak hozzá" - tette hozzá Schiffer.
Az utóbbi hetekben egyébként a PSZÁF vizsgálta 11 bank egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatát abból a szempontból, hogy az megfelel-e a törvényi rendelkezéseknek. A felügyelet a cégek többségénél nem állapított meg jogszabálysértést, azonban néhány hitelintézet számára vizsgálati levélben fogalmazta meg az intézmények gyakorlatával kapcsolatos aggályait, illetőleg a jövőre vonatkozó javaslatait.
A Felügyelet jogszabálysértést állapított meg a CIB Bank Zrt. esetében, így a bankot 6,5 millió forint bírsággal sújtotta. A bank a hitelintézeti törvényt sértette meg, amikor egy alkalommal nem az általános szerződési feltételeiben előre meghatározott okok és feltételek alapján emelte jelzálogalapú hiteleinek hiteldíját – olvasható a PSZÁF hétfőn kiadott közleményében.
Az FHB Bank Nyrt. vizsgálata során a Felügyelet megállapította, hogy bár a bank jelzálog alapú hiteleihez kapcsolódó csoportos hitelfedezeti életbiztosítás ügyfelektől átvállalt díjfizetésének megszüntetésére vonatkozó szerződés módosítása nem ütközött a hitelintézeti törvény rendelkezéseibe, az alkalmazott jogi megoldást azonban aggályosnak találta. A banknak az ezen vizsgált konstrukciójára irányuló ügyfél-tájékoztatását az e kérdésre hatáskörrel rendelkező Gazdasági Versenyhivatal a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartásnak ítélte és így bírság megfizetésére kötelezte a bankot.
Beke Károly
