„A Start-programban résztvevők 47 000 forintot kapnak, ami szerény, de biztonságos megélhetés felé vezeti azokat, akiknek korábban 28 500 forintból kellett megélni” – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter január 26-i parlamenti bizottsági meghallgatásán, amit egyébként Pintér Sándor belügyminiszter is "megerősített" nemrég.
Az mfor.hu ennek apropóján nem azt kívánta megvizsgálni, hogy mire elég a 47 ezer forint, sokkal inkább arra voltunk kíváncsiak, hogy a jelenlegi körülmények és árak mellett mekkora összeg szükséges a szerény megélhetéshez. Kalkulációnk során csak a legszükségesebbeket vettük figyelembe, úgymint étkezés, lakással kapcsolatban felmerülő költségek, gyógyszerkiadások, ruházkodás, valamint közlekedési díj. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy telefon, kábeltévé, valamint internet előfizetési díjával szándékosan nem számoltunk.
Egy főre közel 65 ezer forint
Az élelmiszerre szükséges összeg kiszámításánál egyszerű dolgunk volt, hiszen az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet meghatározta a felnőtt szervezet számára szükséges havi élelmiszerminimumot, mely a hústól a tejterméken át a zöldségekig összefoglalja a minimális mennyiségeket. A KSH adata szerint az élelmiszernormatíva pénzben kifejezett értéke 2010-ben 21 375 forint volt, mely az infláció mértékével korrigálva jelenleg 22 359 forintot jelent. Tehát ahhoz, hogy egy felnőtt szervezet egészségesen tudjon működni, havonta ennyi összeget minimum élelmiszerre kell szánni.
Következő nagy tétel a lakhatással kapcsolatban merül fel havi szinten. Ebben az esetben igyekeztünk egy kis alapterületű lakásra vonatkozó átlagos összegeket meghatározni. Ennek alapján átalánydíjnak is megfelelő 10 ezer forintot számoltunk a fűtésre, a KSH adata alapján 13 700 forintot vettünk közös költségnek, mely a vizet is tartalmazza és 6000 forintos áramszámlát vettünk figyelembe. Ez azt jelenti, hogy rezsiként 29 700 forintot kell kiadni. Abban az esetben, ha bérleményről van szó, melyet a költségtakarékosság jegyében megoszt valakivel, akkor fővárosi viszonylatban egy alacsonyabb árfekvésű ingatlannal számoltunk, melynek a bérleti díja havonta 45 ezer forint (egy főre 22 500 forint esik) – bár ennél jóval drágábban is találhatók albérletek, kalkulációnkban is szerettük volna hűek maradni a „szerény” jelzőhöz. Ha vidéki – például egy nyíregyházi minigarzonról kell beszélni, akkor 35 ezer forintot számolhatunk bérleti díjra. Szerencsésebb a helyzet akkor viszont, ha saját lakással rendelkezik az illető, hiszen a bérleti díjjal nem kell számolni.
A fentiek tükrében egy fővárosi, albérletben élő személynek havonta 37 350 forintot kell kiadnia a lakhatással kapcsolatban, míg egy vidéki személy ugyanebben az esetben 32 350 forintot költ (a lakás bérleti díja, valamint a közös költség, áram- és fűtésdíj felezése miatt). Akkor pedig, ha saját lakásról van szó (melyhez tegyük fel öröklés útján jutott hozzá), a felmerülő kiadás 29 700 forint, hiszen ebben az esetben nem feleződik a rezsi.
Mindezek mellett számolnunk kell a közlekedés költségével is, mellyel kapcsolatban a költségcsökkentés és a takarékosság jegyében úgy számoltunk, hogy a tavaszi, nyári, őszi kedvezőbb időjárási időszakban kerékpárral, illetve gyalog közlekedik az illető, tömegközlekedést pedig csak télen, illetve a kedvezőtlen időjárású napokon vesz igénybe, így havi átalányban 5000 forintot számoltunk erre. Ezen felül szintén átalányban 500, illetve 2000 forintot számoltunk gyógyszerekre, illetve ruhákra, mivel ezek nem minden hónapban felmerülő költségként jelennek meg.
Ha összeadjuk az élelmiszerre szükséges 22 359 forintot, a lakásköltségeként felmerülő 37 350 forintot, valamint a közlekedés, ruházkodás és gyógyszerek átalányát, akkor az mfor.hu kalkulációja szerint a mai árviszonyok mellett 67 209 forint szükséges a megélhetéshez Budapesten – vidéken ez 62 209 forint. Ha pedig mentesül a bérleti díj fizetése alól a saját lakás miatt, akkor 59 559 forint szükséges minimálisan a megélhetéshez.
Két szülő és két gyerek
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy egy kétgyermekes család esetében hogyan alakulnak a kötelező kiadások. A lakást illetően fővárosi viszonylatban egy valamivel nagyobb alapterületű panellakást vettünk alapul, melynek 50 ezer forint a havi bérleti díja (vidéken 40 ezer forint), áramra pedig 7000 forintot költöttünk el. A gyógyszerátalányt 2000 forintnak, a ruhaátalányt pedig 5000 forintra emeltük, a közlekedéssel kapcsolatban felmerülő kiadást pedig a duplájára, 10 ezer forintra növeltük a korábban már leírt elmélet nyomán, illetve itt már lehetőség van arra is, hogy az egyik szülő havi bérletet vegyen. Új költségként merül fel a gyermekétkeztetés költsége, mely részben az óvodai, vagy iskolai ebéd díját jelenti, ami 2010-ben a KSH szerint átlagosan naponta 324 forint volt, ezt a 3,9 százalékos 2011. évi inflációval korrigáltuk és 354 forinttal számoltunk. (Havi szinten 21 munkanappal számolva 14 826 forintra jön ki egy gyermekre). Emellett az OÉTI által számolt élelmiszerminimumot is figyelembe kellett venni, ám ennek 17 359 forintos összegébe belevettük az iménti közel 15 ezer forintot.
A fentiek ismeretében egy kétgyermekes családnak 79 436 forintot kellene költenie élelmiszerre, 80 700 forintot kell kiadnia a lakhatással kapcsolatosan Budapesten, ehhez hozzájön még a 17 ezer forintos ruha, gyógyszer, valamint közlekedési átalány, így összesen 177 136 forint szükséges, ami két szülőre leosztva személyenként 88 568 forintos nettó jövedelmet igényel. Abban az esetben, ha egy vidéki, 10 ezer forinttal alacsonyabb bérleti díjjal számolunk, a teljes kiadás is ennyivel csökken, tehát fejenként 83 568 forintos hazavitt összeg szükséges a szerény megélhetéshez. Szintén nagyságrendekkel jobb lehet a helyzet, ha saját ingatlanban laknak, ekkor a lakást érintő kiadások 30 700 forintra módosulhatnak, így pedig fejenként 63 523 forint lehet az az összeg, ami „szerény, de biztos megélhetést” jelenthet.
Székely Sarolta
mfor.hu
