A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke, Vadász Iván szerint jó lenne, ha elmondanák, miként keletkezett ez a 637 milliárd forint, de nem tudjuk, milyen összetételű ez az összeg, nem közölték azt sem, hogy kisebb vagy nagyobb tételekből épült-e fel. Éppen ezért joggal teheti fel ezek után a kérdést bárki, hogy az ő tartozását miért nem engedi el a NAV. Ugyanakkor szerinte nem új keletű módszerről van szó, a korábbi kormányok idején is voltak nagy elengedések. A szakértő hozzátette, a mostani adóhatósági táblázatból megdöbbentő kép rajzolódik ki arról, hogy a vagyonok milyen könnyen el tudnak tűnni. Mint mondta, az adóhatározatokat a revizori részlegen állapítják meg az adóellenőrzések során, de a végrehajtás ennek mindössze húsz százalékát képes beszedni.
Úgy tűnik, Magyarországon gond nélkül szűnhet meg egy cég, de előtte a tulajdonos még kimentheti a vagyont.
Tállai András, a NAV elnöke
Ha valaki például eladja a cégét egy hajléktalannak, akkor a törvény kimondja: ha az eladónak adótartozása volt, vagy rosszhiszeműen adott túl rajta, akkor meghatározott feltételekkel, a magánvagyonával felel. Ám ebben az esetben az adóhatóságnak olyan eljárást kell lefolytatnia, amit bíróság előtt is meg lehet támadni. Ez olyan hosszú időt és annyi energiát igényel, amire a NAV-nak nincs kapacitása, így az esetek töredékében indul csak eljárás – beszélt a lapnak a nagy adótartozások felhalmozódásának lehetséges okairól a szakértő.
Csath Magdolna közgazdász szerint sokan az adóelkerülés mellett azért döntik be saját cégüket, hogy ne kelljen kifizetni a beszállítóikat.
Ráadásul az ÁSZ elnöke Domokos László nemrég egy interjúban a szürkegazdaság méretét a GDP mintegy ötödére, 6-7 ezer milliárd forintra tette, amelynek kifehérítését Csath szükségesnek tartja, az onnan befolyó pénzeket pedig az államadósság csökkentésére kellene fordítani, mert még mindig ez a legnagyobb gátja Magyarország fejlődésének.
A visegrádi országok – hazánkon kívül Lengyel-, Csehország és Szlovákia – között azért gyengébb a versenyképességünk, mert többi államban 50 százalék körüli az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, míg nálunk ez mintegy 70 százalékon áll. Ezt és a kamatait is fizetnünk kell, ezért a pénzt nem tudjuk a szükséges fejlesztésekre, például oktatásra, egészségügyre vagy technológiai korszerűsítésre költeni.
Vannak dolgok, amik nem változnak, ugyanis az államadósság fejlődést akadályozó magas szintje ugyanígy központi téma volt 7-8-10 évvel ezelőtt. Bár az akkori csúcsról az elmúlt 7 évben sikerült lejjebb mozdulnunk, de versenytársainkhoz képest még mindig nagyon magas az adósságszint.
mfor.hu
