A PSZÁF 2008-ban végzett vizsgálatot az ügynökök, közvetítők tevékenységével kapcsolatban. A felügyelet szerint a legnagyobb probléma, hogy jelenleg ez a terület nincs szabályozva, ezért készítenek most elő egy egységes tervezetet.
"Az elmúlt években egyrészt jelentősen nőtt a közvetítők száma, másrészt egyre bonyolultabb termékek jelennek meg a piacon, melyeket nehezen értenek meg az emberek" - érvelt Erdős Mihály, a PSZÁF főigazgató-helyettese.
Leginkább a biztosítókat érinti
A legtöbb ügynök a biztosítási szektorban dolgozik, ahol a piac mintegy kilencven százalékát uralják - hangzott el a felügyelet sajtótájékoztatóján. A biztosítási ügynökök mellett az új törvény szabályozná a hitelközvetítők, a befektetési üzletkötők és a nyugdíjpénztári ügynökök tevékenységét is.
"Jelenleg a biztosítási piac a leginkább szabályozott, de ott is lehetne még javítani" - hangsúlyozta Erdős Mihály. Szükséges lenne például az egységes képzés megteremtése és a biztosítások átláthatóbbá tétele. Részeredményeket ugyanakkor már elért a felügyelet: a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) például a befektetéssel kombinált életbiztosítások esetében várhatóan ősztől bevezeti a teljes költségmutató fogalmát, mely segíthet eligazodni az ügyfeleknek.
A többi területen - a hitelintézeti szektorban, a tőkepiaci termékeknél és a pénztári szektorban - egyelőre nagyon hiányos a jogi szabályozás.
Érettségihez kötnék
A felügyelet által tervezett változások több területet érintenének: az ügynökök körét, az ügyfelek tájékoztatását, a közvetítők regisztrálását, képzését, valamint a jutalékok területét. A jelenlegi szabályozás nem egységes még abban sem, hogy egyáltalán ki tekinthető ügynöknek.
Az új törvényben a PSZÁF három kategóriát határozna meg: a függő ügynökökét, akik egy vagy több cég megbízásából dolgoznak, a független közvetítőkét (vagy más néven alkuszokét), akiket az ügyfél bíz meg, illetve az egyéb közreműködőkét. A biztosítási szektorban ez már jelenleg is így működik, ezt egységesítenék a többi területen is. A független ügynököknél előírás lenne bizonyos mértékű tőkekövetelmény, felelősségbiztosítás, illetve vagyoni biztosíték.
Az ügyfelek tájékoztatása területén szintén azt szeretnék elérni, hogy az összes szektorban egységes legyen az előírás. "Minimálisan elvárható az ügynököktől egy egyértelmű tájékoztatás, hogy kinek a nevében járnak el, emellett egyes termékeknél speciális tájékoztatást kell előírni" - emelte ki Erdős Mihály. A felügyelet azt szeretné elérni, hogy a lakossági és a vállalati ügyfeleknél eltérő legyen az előírt tájékoztatás, valamint hogy az ügyfelek pénzét elkülönítve kezeljék. Ez utóbbira azért van szükség, hogy felszámolás, végelszámolás esetén az ne számíthasson bele a cég vagyonába, hangsúlyozta a szakember.
A felügyelet célja az is, hogy minimális végzettséghez és folyamatos képzéshez kössék az ügynökök tevékenységét. "Ma Magyarországon akár nyolc általánossal is lehet valaki pénzügyi közvetítő, azonban minimum egy érettségi szintű végzettséget el lehetne várni" - vélekedik Erdős Mihály.
Az ügynöki hálózatok hosszát tekintve jelenleg egyedül a biztosítási szektorban van előírás, ezt is szeretné egységesíteni a PSZÁF. Erdős Mihály szerint két szintnél lehetne meghúzni a határt, azaz lehetnének alügynökök, illetve nekik alárendelt munkatársak.
"A közvetítői jutalékok területén egyelőre nem javasolt a jutalékok maximálása, kivéve a magánnyugdíjpénztári szektort és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat. Azt ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a piac egyre inkább a fenntartási jutalékok irányába menjen el, azaz több éven át folyamatosan kapják az ügynökök a jutalékot" - vázolta fel elképzeléseit a PSZÁF főigazgató-helyettese. Jelenleg több helyen is működik az a rendszer, hogy a közvetítő két helyről (a cégtől és az ügyféltől) is kap jutalékot. Erdős Mihály szerint ez a jövőben nem fenntartható.
Panaszkodtak az ügyfelek is
Az utóbbi időszakban az ügyfélpanaszok száma is megnőtt a közvetítők tevékenységével kapcsolatban, többek között ez irányította a PSZÁF figyelmét erre a területre. "A visszajelzések szerint sok esetben azt sem közölték egyértelműen az ügynökök, hogy milyen típusú befektetésről van szó, például befektetésről vagy biztosításról" - mondta Erdős Mihály.
Devizahitelek esetén több esetben kifogásolták az ügyfelek, hogy nem tájékoztatták őket egyértelműen a törlesztőrészlet változásáról, míg a magánnyugdíjpénztári szektorban az volt a legfontosabb kifogás, hogy a közvetítők nem közölték az ügyféllel, hogy ha akar, átléphet az állami nyugdíjrendszerbe.
A PSZÁF 300 ügyfél megkérdezésével egy közvéleménykutatást is készített, melyben voltak érdekes eredmények. A hitelközvetítők esetében például mindössze az ügyfelek harmada mondta azt, hogy az ügynök részletesen, kérdezés nélkül, mindenre kiterjedően tájékoztatta. Ennél alacsonyabb, 28 százalékos arány csak a magánnyugdíjpénztárak területén mutatkozott. Az ügyfelek fele pedig úgy nyilatkozott, hogy a hitelközvetítők egyes, lényeges információkat csak külön kérésre közöltek.
Már az IMF is kikötötte a szigorúbb szabályozást
"Azt egyelőre nem tudni, mikorra születhet meg a törvény, illetve mikor léphet életbe, mivel a törvényalkotás nem a mi feladatunk" - magyarázta a PSZÁF illetékese. Ugyanakkor hozzátette: amíg nem lesz törvény, addig a PSZÁF megfogalmazhat ajánlásokat.
Azzal a felügyelet is tisztában van, hogy egy komplett törvény megalkotása és bevezetése több éves folyamat. Azonban - Erdős Mihály szerint - átmenetileg rendeletekkel is szabályozható lenne az ügynökök tevékenysége. "A tavaly ősszel megkötött hitelmegállapodásban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is előírta a hitelközvetítők szabályozását" - figyelmeztetett végezetül a szakember.
Beke Károly
