2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A parlament a múlt héten a hagyományos adónemek mellett több különleges adóról is döntött. Ezek közé tartozik például az energiaadó, a környezetterhelési díj, valamint a kutatási és technológiai innovációs alapba történő befizetés - írja a Magyar Hírlap.

A lakosság számára egyik új adónem sem jelent közvetlen terhelést, ugyanakkor a vállalatok valószínűleg megpróbálják az áraikban majd érvényesíteni ezeket. Az energiaadó esetében például, amit a szolgáltatók fizetnek az államnak, az megjelenik a villany- és gázszámlában is. Ilyen adót kell fizetni a többi között a közüzemi szolgáltatónak, az energiakereskedőnek, az importőrnek, illetve bizonyos körben annak is, aki saját felhasználásra termel energiát. Itt a határ az ötven megawattnyi teljesítmény (alatta ugyanis adómentes a termelés). A villamos energia adója megawattóránként 186 forint, míg a földgázé gigajoule-onként 56 forint.

A környezetterhelési díjat azoknak kell fizetniük, akik szennyező anyagot juttatnak a levegőbe, a felszíni vizekbe, illetve a talajba. Mentes viszont a díjfizetés alól a lakosságon túl minden közintézmény, illetve az a távhőszolgáltató is, amely a lakosságnak vagy közintézménynek állítja elő a hőenergiát. Aki olyan beruházást hajt végre, amelynek révén csökken a szennyezőanyag-kibocsátás, az visszaigényelheti a levegőterhelési díj felét, de csak legfeljebb két évig. Aki a vízterhelést csökkenti ily módon, annak a díj fele öt évig jár vissza – áll a Magyar Hírlap beszámolójában.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kizárólag a nevében jelzett célt szolgálja. Ahhoz, hogy feltöltődjön, a cégeknek járulékot kell fizetniük, amelyet az állam kiegészít. Fő szabályként minden olyan gazdasági társaság járulékkötelezett, amely a számviteli törvény hatálya alá tartozik. Kivételt képeznek a mikrovállalkozások, illetve a bejegyzés évében a vadonatúj cégek. Ennek a járuléknak az alapja megegyezik az iparűzési adóéval, de amikor a társaság kiszámolja az éves kötelezettségét, abból levonhatja a saját maga által végzett kutatás-fejlesztés költségét. A kisvállalkozásoknál jövőre az adóalap öt ezreléke lesz a járulék, a következő évben 0,1, majd 0,15 és 2007-től 0,2 százalék. A többi társaságnál az induló kulcs jövőre 0,2 százalék, ez emelkedik a követő évben negyed százalékra, majd 2006-tól 0,3 százalékra - írja a Magyar Hírlap.

Kapcsolódó anyag
Az új adótörvények legfontosabb változásai


LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!