TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

A parlament a múlt héten a hagyományos adónemek mellett több különleges adóról is döntött. Ezek közé tartozik például az energiaadó, a környezetterhelési díj, valamint a kutatási és technológiai innovációs alapba történő befizetés - írja a Magyar Hírlap.

A lakosság számára egyik új adónem sem jelent közvetlen terhelést, ugyanakkor a vállalatok valószínűleg megpróbálják az áraikban majd érvényesíteni ezeket. Az energiaadó esetében például, amit a szolgáltatók fizetnek az államnak, az megjelenik a villany- és gázszámlában is. Ilyen adót kell fizetni a többi között a közüzemi szolgáltatónak, az energiakereskedőnek, az importőrnek, illetve bizonyos körben annak is, aki saját felhasználásra termel energiát. Itt a határ az ötven megawattnyi teljesítmény (alatta ugyanis adómentes a termelés). A villamos energia adója megawattóránként 186 forint, míg a földgázé gigajoule-onként 56 forint.

A környezetterhelési díjat azoknak kell fizetniük, akik szennyező anyagot juttatnak a levegőbe, a felszíni vizekbe, illetve a talajba. Mentes viszont a díjfizetés alól a lakosságon túl minden közintézmény, illetve az a távhőszolgáltató is, amely a lakosságnak vagy közintézménynek állítja elő a hőenergiát. Aki olyan beruházást hajt végre, amelynek révén csökken a szennyezőanyag-kibocsátás, az visszaigényelheti a levegőterhelési díj felét, de csak legfeljebb két évig. Aki a vízterhelést csökkenti ily módon, annak a díj fele öt évig jár vissza – áll a Magyar Hírlap beszámolójában.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kizárólag a nevében jelzett célt szolgálja. Ahhoz, hogy feltöltődjön, a cégeknek járulékot kell fizetniük, amelyet az állam kiegészít. Fő szabályként minden olyan gazdasági társaság járulékkötelezett, amely a számviteli törvény hatálya alá tartozik. Kivételt képeznek a mikrovállalkozások, illetve a bejegyzés évében a vadonatúj cégek. Ennek a járuléknak az alapja megegyezik az iparűzési adóéval, de amikor a társaság kiszámolja az éves kötelezettségét, abból levonhatja a saját maga által végzett kutatás-fejlesztés költségét. A kisvállalkozásoknál jövőre az adóalap öt ezreléke lesz a járulék, a következő évben 0,1, majd 0,15 és 2007-től 0,2 százalék. A többi társaságnál az induló kulcs jövőre 0,2 százalék, ez emelkedik a követő évben negyed százalékra, majd 2006-tól 0,3 százalékra - írja a Magyar Hírlap.

Kapcsolódó anyag
Az új adótörvények legfontosabb változásai


Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.