Athén azt reméli, az intézkedéscsomag elfogadása hozzájárulhat ahhoz, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei keddi ülésükön rábólintsanak a mentőcsomag következő részének kifizetésére, amely a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott hitelek és az Európai Központi Bank (EKB) által kibocsátott, júliusban lejáró kötvények rendezéséhez szükséges.
A hétezer oldalas törvénycsomagot, valamint a mechanizmust, amely automatikus költségvetési megszorításokat léptet életbe, ha nem sikerül teljesíteni az előre meghatározott takarékossági célokat, amiatt sikerült elfogadtatni, mert a törvényhozásban többségben van az Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök pártja, a Sziriza vezette kormánykoalíció.
Az intézkedéscsomag célja, hogy 1,8 milliárd euróval javítsa a központi költségvetés mérlegét, teljesítve az ország nemzetközi hitelezői által megfogalmazott elvárásokat. Az intézkedések között szerepel, hogy egy százalékponttal 24 százalékra emelik az áfát, de növekszik a jövedéki termékek és a vendéglátóipar adója is. Emellett lefektetik annak feltételeit, hogyan szabadulhatnak meg a görög bankok a mérlegeiket terhelő, nem teljesítő hitelektől. A csomag egyben privatizációs alapot is felállít.
Az ország, ahol nem illik hajat szárítani
A mostani már a sokadik megszorító csomag, amelyet a görög parlamentnek el kell fogadnia, amióta az országról kiderült, hogy a korábbi kormányok sorozatosan eltitkolták a gazdaság valós állapotát, az államadósság és a költségvetés hiánya pedig tarthatatlanul az egekbe szökött. Tavaly januárban a megszorításokat és a mentőprogramot elutasító pártok kerültek kormányra, és az ország a nyáron hivatalosan is csődbe ment. Görögország kis híján az euróövezetből is távozni kényszerült, amit pénzügyminiszteri tanácskozások sorozatával és végül egy maratoni eurózónás csúcstalálkozóval sikerült megakadályozni.
MTI
